„A forgatás előtt egy betonkockán ültünk. Azt éreztem, hogy valamit mondanom kell, egyrészt személyesen most néztünk először egymás szemébe, másrészt mindketten izgultunk. Én, aki kérdezni fog, és ő, aki a történetét meséli majd el nekem. Valahogyan eszembe jutott az európai munkám, s mesélni kezdtem neki, hogy egy nagyon híres orvos, aki sok klinikai vizsgálatot futtat, a méhtestrákot Hamupipőke betegségnek hívja. Korábban szűkösek voltak a kezelési lehetőségek, valahogy senki sem foglalkozott ezzel, láthatatlan volt. Mellőzött. A genetikai háttér – molekuláris altipusok, öröklött mutációk, mint például a Lynch-szindróma– megértésével új terápiás utak nyíltak meg, és egyre több életet menthet meg a személyre szabott kezelés. Már figyelnek Hamupipőkére.
Döbbenten nézett rám, majd azt mondta: “Sok-sok évvel ezelőtt a hátamra tetováltattam Hamupipőke kastélyát, a tökhintót és az üvegcipellőt. Akkor még nem voltam méhtestrákos.”
Egyikünk sem tudott megszólalni. Csak döbbenten bámultunk előre, s vártuk a percet, amikor az első kérdésemet feltehetem.”
Idén márciusban tíz bátor nő állt a Mályvavirág Alapítvány kamerája és Tóth Icó, az alapítvány elnökének kérdései elé. Tíz történet, tíz arc, tíz élet a méhtestrák árnyékában. És tíz kiáltás: „Velem történt, nem másokkal!”
A Mályvavirág Alapítvány idén júniusban, a Méhtestrák Hónapjában, nemcsak adatokról és rizikófaktorokról beszél, hanem emberi sorsokról. Olyan nőkről, akik testük jelzéseire figyelve, fájdalmaikkal küzdve, vagy épp egy megérzésnek köszönhetően jutottak el a diagnózisig. És akik vállalták, hogy nyilvánosan is megosztják történetüket – őszintén, megindítóan, néha könnyekkel, de mindig reménnyel –, azért, hogy másoknak ne kelljen hasonló úton végigmenniük.
A méhtestrák a második leggyakoribb nőgyógyászati daganat, mégis keveset tudunk róla. Sokan összekeverik a méhnyakrákkal, pedig teljesen más betegség – nem szűrhető a hagyományos nőgyógyászati szűrés során. Tünetei – mint például menopauza utáni vérzés, alhasi fájdalom vagy szokatlan folyás – sokszor nem tűnnek „komolynak”, és ezért a nők gyakran későn fordulnak orvoshoz.
A Méhtestrák Hónapja nem csupán figyelemfelhívás. Egy kiáltás. Egy kérés minden nőhöz és hozzátartozóhoz: figyeljünk oda! Ne bagatellizáljunk el egyetlen szokatlan, furcsa tünetet sem. Mert lehet, hogy az éberség életet menthet!
A méhtestrákról
A méhtestrák – más néven endometriumrák – a méh belső hártyájának daganatos elváltozása, és a második leggyakoribb nőgyógyászati tumor. Jó hír azonban, hogy az összes nőgyógyászati daganat közül ez gyógyítható a legnagyobb eséllyel, mivel korai stádiumban felismerhető. A méhtestrák elsősorban az idősebb hölgyeket érinti, az átlagos életkor a diagnózis idején 60 év felett van, de ritkán előfordulhat fiatalabbaknál is. A leggyakoribb tünet a szokatlan hüvelyi vérzés, különösen menopauza után. Fiatalabb nőknél a menstruációs ciklusok megváltozása, pecsételő vérzés, vagy a vérzés elhúzódása is figyelmeztető jel lehet. További lehetséges tünetek közé tartozik a kismedencei fájdalom, a szokatlan hüvelyi folyás, illetve a vizelési szokások megváltozása. Korai diagnózis esetén a betegség sebészeti úton – a méh és a petefészkek eltávolításával – sikeresen gyógyítható. Ha a daganat előrehaladottabb, akkor szükség lehet kiegészítő sugárkezelésre is.
A kockázati tényezők között szerepelnek genetikai okok is: például a Lynch-szindróma, amely örökletes hajlamot jelent és akár 60%-kal is növelheti a betegség kialakulásának esélyét. A családban előforduló méhtest-, bél- vagy más hasi tumorok – különösen fiatal korban, több gócban – szintén gyanúra adhatnak okot.
Ezen kívül a hormonháztartás zavara – például korai első menstruáció, késői menopauza –, valamint egyes ösztrogénhatású gyógyszerek is fokozhatják a rizikót. Az elhízás, a cukorbetegség és a pre-diabétesz szintén jelentős kockázati tényezőknek számítanak.
Kapcsolat:
Tóth Icó, elnök, Mályvavirág Alapítvány
toth.ico [at] malyvavirag.hu (toth[dot]ico[at]malyvavirag[dot]hu)
+36 30 504 1160