A méhnyakrákról

Ezen az oldalon a méhnyakrákrákról és a HPV-ről találsz alapinformációkat. A malyvavirag.hu -t azért hoztuk létre, hogy egy weboldalon megtalálhass minden információt, amit a méhnyakrák megelőzéséről vagy a méhnyakrákból való gyógyulás útján segítségedre lehet.

  • Ha a megelőzésről szeretnél tájékozódni, kattints ide: http://malyvavirag.hu/ha-szeretnedmegelozni/mehnyakrak-megelozeserol
  • A Mályvavirágok közössége a méhnyakrákból gyógyuló és gyógyult nők közös fóruma, ahol támogató, pozitív légkörben erősítik egymást az érintettek, és osztják meg egymással a tapasztataikat. Célunk, hogy minden kérdésedre választ kapj, és azt érezd, nem vagy egyedül. Várjuk jelentkezésedet, ha érintett vagy!

 

A méhnyakrák olyan rosszindulatú daganatos betegség, ami időben felfedezve jó eséllyel gyógyítható. Ma már ez a betegség védőoltással és szűréssel nagy biztonsággal megelőzhető.

A méhnyakrák nem öröklődik, kialakulásáért a Human Papillomavirus (HPV) fertőzés tartós fennállása felelős.

A HPV-fertőzés tartós fennállása esetén általában rákmegelőző állapot alakul ki. Ezt a szűrés leggyakrabban már képes kimutatni. A rákmegelőző állapotból évek alatt alakulhat ki a méhnyakrák. 

A méhnyakrák nagyon sok nőt érint. A méhnyakrák az emlőrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 éven aluli nők körében Európában és Magyarországon is. Ez a betegség leggyakrabban 30-40 éves  korban alakul ki, de előfordulhat a menopausa után is. Az utóbbi években a 20-30 évesekben is megfigyelhető. 1

Magyarországon évente mintegy 1500 nőt szembesít azzal az orvosa, hogy méhnyakrákja van. Évente még ma is több mint 400 nőt veszítünk el hazánkban a betegség miatt. 

A méhnyakrák fajtái

A méhnyak felszínét laphám, a belső felületét (nyakcsatorna) mirigyhám – hengerhám borítja. A méhnyakrák jellemzően a két hám találkozásánál jön létre. 

  • 80-85%-ban a daganat kiindulása a laphám, ez általában szűréssel jól kimutatható. Általában hosszú évek alatt alakul ki.
  • Kb. 15-20%-ban találkozunk mirigyhám eredetű daganatokkal (adenocarcinoma). Ez általában agresszívebb és gyorsabban alakul ki, sajnos gyakran szűréssel sem mutatható ki. 2

A méhnyakrák tünetei

A méhnyakrák általában hosszú idő alatt fejlődik ki, panaszokat eleinte egyáltalán nem okoz. 

A daganat kialakulását jelezheti a rendszertelen vérezgetés. A vérzés jellemzően élénk piros színű, amely nem a várt menzesznek megfelelő időben indul, és gyakran jelentkezik nemi aktus kapcsán. Gyakori a sárgás és kellemetlen szagú hüvelyi folyás, mely olykor véresen festenyzett, akár "húslészerű" is lehet. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, fájdalmas közösülés, nehezített széklet- és vizeletürítés. 

A HPV (Human Papillomavírus) szerepe

A méhnyakrák kialakulásáért egy vírus, a HPV a felelős.

A humán papillomavírusnak több mint 150 különböző típusa ismert. A HPV döntően laphámmal borított felszíneken telepszik meg, okozva ezzel különféle megbetegedéseket (bőrön, végbéltájon, a nemi szerveken, szájüregben, a gégén, valamint a nyelőcsőben). Az elváltozások az ártalmatlan apró szemölcsöktől a szövetekbe terjedő, rosszindulatú daganatokig terjedhetnek.

Azt, hogy a HPV-fertőzésnek szerepe lehet a méhnyakrák kialakulásában, először Harald Zur Hausen és munkatársai feltételezték. Több mint két évtizedes kutatómunkájuknak köszönhetjük jelenlegi tudásunkat. Munkásságuk eredményét Nobel-díjjal jutalmazták 2010-ben.

  • A HPV-fertőzés szerepe a méhnyakrák kialakulásában ma már egyértelműen igazolt. A HPV DNS a méhnyakrákból nyert szövetminták 99,7%-ában kimutatható, így bátran kimondhatjuk: nem alakul ki méhnyakrák HPV-fertőzés nélkül. Megkülönböztetünk alacsony, valamint magas kockázatú HPV típusokat. 3

- Az alacsony kockázatú HPV típusok (6, 11, 42, 43, 44) a nemi szervek és környékének jóindulatú szemölcsös elváltozásaiért felelősek.

- A magas kockázatú HPV típusok (16, 18, 31, 33, 35, 45, 51, 52, 56, 58) felelősek a méhnyakrák kialakulásáért.

  • A HPV-től nem szabad megijedni! A HPV-fertőzés az esetek döntő többségében szerencsére átmeneti és tünetmentes. Az immunrendszer a fertőzések döntő többségét néhány hónapon, legfeljebb 1-2 éven belül leküzdi. A fertőzést követően kialakult immunválasz viszont nem elégséges egy következő fertőzés kivédéséhez. Ez azt jelenti, hogy HPV-vel életünk során többször is megfertőződhetünk.
  • A méhnyakrák kialakulásához magas kockázatú HPV-típus által okozott fertőzés tartós fennállása szükséges. Tartós (perzisztáló) vírusfertőzésről legalább hat hónapig tartő fertőzés esetén beszélünk. Jelentősen emeli a méhnyakrák kialakulásának kockázatát a két éven át tartó igazoltan fennálló, magas kockázatú HPV-fertőzés. Jelen tudásunk szerint az első fertőzéstől számítva mintegy 10-12 év alatt alakulhat ki méhnyakrák ellenőrizetlen esetekben. 

Méhszájseb - mi is ez valójában?

Sokan bizonyára találkoztak már az internetet böngészve, esetleg orvosi kommunikációban a méhszájseb kifejezéssel. A mai korszerű orvosi gyakorlatban ezt a diagnózist már nem használjuk. Azért is igyekszünk kerülni, mivel nem tisztázható, pontosan mit ért rajta az alkalmazó.

Három lehetséges értelmezése van:

  • Amint azt már fentebb említettem, a méhszáj belső részét, a nyakcsatornát hengerhám, míg a külső felszínt laphám béleli. Sok esetben – különösen fiataloknál – a hengerhám a külső felszín egy részére is ráterjed, ezt hívhatják egyesek méhszájsebnek. Az elnevezés téves, semmilyen kóros folyamatról nincs szó, így értelemszerűen tennivalót sem igényel.
  • Különösen nagyobb súlyú magzatok esetén szüléskor a méhszáj oldalirányban berepedhet, ez a későbbiekben is látható lehet harántrepedés formájában. Enyhe esetekben tennivalót nem igényel, jelentősége nincs. Súlyosabb formájában a tátongó méhszáj megakadályozza a védő szerepet betöltő nyákcsap kialakulását, így kiújuló fertőzések okaként szerepel. Ilyenkor egy méhszájplasztikai műtét segíthet.
  • Ugyancsak méhszájsebként írható le a méhszáj felszínén kolposzkóppal látott kóros kép. Ezekben az esetekben mindenképpen szükséges a citológiai vizsgálat, indokolt esetben a HPV tipizálás elvégzése.

- dr. Bartha Tünde, nőgyógyász, a Mályvavirág Alapítvány kuratóriumi tagja

Olvass tovább a méhnyakrák megelőzéséről itt: http://malyvavirag.hu/ha-szeretnedmegelozni/mehnyakrak-megelozeserol

Ha méhnyakrákból gyógyulsz, itt találsz hasznos információkat a kezelésekről és a rehabilitációról: https://malyvavirag.hu/a-mehnyakrakrol/erintetteknek/kezelesek

Böngéssz tovább oldalunkon!

 

Dr. Bartha Tünde szülész-nőgyógyász

2015. 01. 20.

Források:

További hivatkozások: WHO fact sheet - HPV and cervical cancer: http://www.who.int/en/news-room/fact-sheets/detail/human-papillomavirus…, 2018. július 26.

 

A cikkben található információk nem helyettesítik a szakorvossal történő konzultációt!