Szirmaink alatt a petefészekrák
A Mályvavirág Alapítvány 2015 óta - a méhnyakrákos nők mellett - segíti a petefészekrákban érintetteket is. Mind az érintettek betegútjában, mind pedig figyelemfelhívó kampányokkal, a betegség korai diagnosztizálásának céljából.
Bízunk abban, hogy elindul egy kommunikáció, amely segíti azt Magyarországon, hogy a petefészekrákos megbetegedéseket időben diagnosztizálják. Nincs könnyű dolgunk, a méhnyakrákhoz képest még szomorúbb helyzetben vagyunk, hiszen ezt a betegséget sajnos nem lehet megelőzni.
A korai diagnózis menthet életeket!
Amit a petefészekrákról tudni kell
Évente közel negyedmillió nőnél diagnosztizálnak petefészekrákot világszerte. A leggyakoribb női daganatos megbetegedések közül a 8. helyet foglalja el, sajnos a halálozási adatok tekintetében a hetediket. (140.000 nőt veszítünk el petefészekrákban évente világszerte.)
Ha a hazai adatokat nézzük, akkor a megbetegedések száma közelít a méhnyakrák incidenciájához, 1200 fő betegszik meg évente, viszont a halálozási számban kétszer magasabb a méhnyakrák okozta halálozáshoz. Ez 700 nő, édesanya, lány elvesztését jelenti évente.
A petefészekrák kialakulásának oka még a mai napig nem teljesen tisztázott. Az biztos, hogy a reprodukcióval (szaporodás) és a tüszőrepedéssel van összefüggésben.
A petefészekrákok túlnyomó többsége a petefészkek felszínét borító ún. epitheliális sejtek növekedése és szaporodása következtében jön létre. Más típusok kialakulhatnak a petesejtet képző csírasejtekből vagy a petefészket átszövő kötőszöveti sejtekből is.
Kockázati tényezők
- családi anamnézis: amennyiben a családban (édesanyának, lánytestvérnek, nagymamának) már volt petefészekrák, mellrák vagy méhnyakrák előfordulás, akkor nagyobb a petefészekrák kialakulásának kockázata
- genetika: vannak olyan genetikai jellegzetességek, melyek növelik a kockázatot: BRCA1, BRCA2 gének mutációja
- életkor: az 50 év feletti nőknél magasabb a kockázat
- szülés és menopauza: magasabb a kockázat a gyermektelen nőknél, a menstruációt korábban kezdőknél, a fogamzásgátlót sosem használóknál, menopauzába később kerülőknél (akik tehát több ovulációs ciklust éltek meg életük során)
- előzetes nőgyógyászati problémák: több alkalommal előforduló petefészekciszta, endometriózis
- életmód: elhízás, dohányzás, ülő foglalkozás emelheti a kockázatot
Ennél a betegségnél a legfontosabb a korai diagnózis. A helyzetet sajnos az nehezíti, hogy a tünetei - különösen a korai stádiumban - könnyen összetéveszthetőek gyomor- és bélrendszeri panaszokkal (puffadás, alhasi fájdalom, gyomorrontás). Nincs rákmegelőző állapot, ami szűréssel felismerhető lenne. Ezek okaként az érintettek többségénél késő, előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra és kezelésre a beteg, akkor, amikor már más szervekre is áttétet képzett a növekvő daganat. Elképesztő adat, de a petefészekrákos betegeknek kb. 70%-a már III-as és IV-es stádiumban kerül az orvoshoz.
Petefészekrákkal érintetteknek
A jelenlegi szabályozás szerint a petefészekrák kezelése a műtét és a kemoterápia. (front line-elsővonalbeli kezelések) - sajnos ezek előrehaladott állapotban nem akadályozzák meg a daganat kiújulását.
Az elmúlt, közel 15 év mutatott rá arra, hogy a hosszú ideje alkalmazott kezelési standard mellett (műtét és kemoterápia) szükséges új, hatásos módszert alkalmazni.
Természetesen a kezelési lehetőségek a betegség stádiumától függenek. Ennek meghatározásához a következőket veszik figyelembe:
-a daganat mérete
-a daganat helye, elhelyezkedése
-a szóródás mértéke, helye
-a beteg fizikai állapota
Források:
-Roett MA, Evans P. American Academy of Family Physicians ( 2009). 80(6):609-616
-Cancer Research UK. Types of ovarian cancer.
Tóth Icó
2018. 04. 25.
A cikkben található információk nem helyettesítik a szakorvossal történő konzultációt!