fbpx HPV önmintavevő | Mályvavirág Alapítvány

HPV önmintavevő

A méhnyakrák az egyik legmagasabb halálozási aránnyal járó rosszindulatú daganat, melynek kialakulása bizonyítottan összefügg a méhnyak humán papillomavírus (HPV) fertőzésével. A méhnyakrák megelőzésének jelenleg ismert eszközei a HPV elleni védőoltás és a rendszeres szűrések. A hagyományos sejtkenet vizsgálat mellett, ma már többféle szűrés is elérhető, ezek közül az egyik a HPV önmintavételes teszt alkalmazása.

A HPV-tesztet a méhnyakrák kockázatát hordozó HPV típusok kimutatására használják, mivel az ilyen vírusok tartós jelenléte a szervezetben magas kockázatot jelent olyan elváltozásokra, melyek idővel rák kialakulásához vezethetnek. Fiatalokban a HPV fertőzés igen gyakori, ugyanakkor a szervezet immunrendszere ebben az életkorban jó eséllyel rövid időn belül leküzdi a fertőzést, így a HPV alapú szűrés ebben az életkorban nem alkalmazható. Idősebb életkorban a HPV fertőzés ritkább, és az immunrendszer teljesítőképessége csökkent, így gyakrabban kialakul tartós fertőzöttség. A HPV-teszt ezért a 30. életévüket betöltött nők esetében a szervezett méhnyakszűrés elsődleges módszereként javasolt a legújabb európai ajánlások szerint 1. Ha tudunk a méhnyaki HPV-fertőzésünkről, az elősegíti, hogy ezeket az elváltozásokat idejében felismerjék, szorosabban nyomonkövessék, így jobban oda tudunk figyelni magunkra, illetve a szakember is rajta tudja tartani a szemét ellenőrzésekkel, amíg jó esetben a szervezet eliminálja, „elűzi” a vírust. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) jelenleg a szervezett méhnyakszűrést a 25 és 65 év közötti nők körében javasolja, negatív lelet esetén három évenként citológiai vizsgálattal 2, ugyanakkor a megfelelő egyéni biztonság érdekében a hagyományos sejtkenet alapú vizsgálatot célszerű évente ismételni. Sajnos sem az orvos által végzett HPV-teszt, sem az önteszteléss még nem része a szervezett, ingyenes méhnyakszűrésnek ma Magyarországon.

Az önmintavevős teszt kifejlesztésének eredeti célja a méhnyakrák szűrés megkönnyítése volt olyan pácienseknél, akik számára az orvosi ellátás nem elérhető, vagy a nőgyógyászati vizsgálattól a szokásosnál is jobban tartanak. Olyan eszközt akartak létrehozni, amely a méhnyakminta minőségének biztosítása mellett a nők kényelmét is szolgálja.

A nemes cél és a jó ötlet ellenére e technikai újítás megvalósulásáig mégis negyed évszázadnak (25 évnek!) kellett eltelnie. A Magyarországon jelenleg is érvényes egészségügyi protokoll szerint a méhnyakrák szűrése a citológiai technikán alapul. Azaz, a nőgyógyászati méhnyakrák szűrés során az orvos hüvelytükör (spekulum) segítségével egy spatulával vagy seprűszerű eszközzel sejtmintákat vesz a méhnyakrész és a transzformációs zóna belső és külső területéről. A szakember az általa levett, minta egy részét üveglemezre keni, majd a festett méhnyakmintákat citopatológus vizsgálja végig mikroszkóppal és azonosítja az esetleges elváltozásokat. A legtöbb citopatológiai laboratóriumban 1 tárgylemez kiértékelésére alig több, mint 1 perc jut. A kenetek feldolgozásában hozott könnyebbséget, és növelte a feldolgozás és leolvasás hatékonyságát a folyadék alapú citológia megjelenése. Azonban a laboratóriumtól független hibákra (nem megfelelő mintavétel, festési hiba, az értékelés egyéni eltérései) nem hozott megoldást. Végül a HPV rákot okozni képes genotípusainak nukleinsav-kimutatása tette megvalósíthatóvá az önmintavétel alkalmazásának ötletét, a méhnyakrák szűrésére. Kiderült ugyanis, hogy a méhnyakrák magasabb kockázatának kimutatására a klinikailag validált HPV-tesztek sokkal érzékenyebbek akár a hagyományos, akár a folyadékalapú citológiánál3, mely az önmintavétellel nyert minta HPV vizsgálatára is érvényes.

A modern eljárásnak köszönhetően közel száz százalékos biztonsággal megállapítható a betegség magasabb kockázata amellett, hogy már a kezdeti stádiumban is megbízhatóan kimutatja a rákmegelőző állapotokat, így szükség esetén egy kisebb műtét is elegendő lehet a gyógyításhoz. Sajnálatos tény azonban, hogy ma a nők egy része egyáltalán nem, vagy nem rendszeresen jár el a megelőzés alappillérének számító méhnyakszűrésre, ki-ki talán a tudatlanság, a félelem, a rossz tapasztalat, vagy a szűrés intimitása miatt. A HPV önmintavevő ezekre a problémákra jelent megoldást amellett, hogy azoknak a nőknek is biztosítja a szűrés lehetőségét, akik olyan területen élnek, ahol nem könnyen érhető el ez a fajta szakorvosi vizsgálat.

Manapság rengeteg önmintavevő van már forgalomban a világban. Egy 2014-ben az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) által finanszírozott független kutatásokat bemutató kiadványban például 43 lehetséges önmintavevő technológiát vettek számba4.A hazánkban jelenleg elérhető HPV önmintavevő eszköz egy, 6000-nél több magyar nő és csaknem 50 orvos részvételével elvégzett klinikai kísérletsorozat részeként bizonyította,a HPV-fertőzés kimutatását.

Az önmintavétel kényelmesen, egy fényképes útmutató/videó megtekintését követően otthon elvégezhető. A mintavevő kialakításának köszönhetően elegendő a HPV-vizsgálat alapjául szolgáló sejtet tud összegyűjteni. Az önmintavételt követően a minta leadható személyesen a lakóhelyhez legközelebb eső mintaátvételi helyen, de postai úton is elküldhető. (A mintaátvételi helyek elérhetősége az eszközhöz mellékelt tájékoztatón megtalálható.) A levett minta vizsgálata professzionális körülmények között, laboratóriumban történik. A teszt egyedileg mutatja ki a legveszélyesebb HPV-típusokat (16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) és csoportban a további esetleg rákot okozni képes HPV-típusokat (35, 39, 51, 56, 59, 66 és 68) 5.

Fontos, az önmintavételes HPV-teszt eredményét a nőgyógyászati szakrendelésen a kezelőorvosak megmutatni, és a nőgyógyászati szűrővizsgálatokon továbbra is rendszeresen megjelenni, ugyanis a HPV-teszt nem helyettesíti a teljes komplex nőgyógyászati vizsgálatot!
 

HPV önmintavevő


A cikk Dr. BenczikMárta Ph.Da SYNLAB GenoIDLaboratórium szakmai igazgatójának jóváhagyásával és dr. Major Tamás, a Mályvavirág Alapítvány kuratóriumi és szakmai bizottságának tagja által készült.

2019. 03. 07.

 

A cikkben található információk nem helyettesítik a szakorvossal történő konzultációt!