fbpx Védőnők szerepe | Mályvavirág Alapítvány

Védőnők szerepe

Védőnői népegészségügyi célú méhnyakszűrés

Mi a népegészségügyi méhnyakszűrés?

  • A népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok a szűrővizsgálatok olyan csoportja, ahol az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi és menedzseli a szűrést (beleértve a szűrésre történő meghívást és nyomonkövetést) egy-egy betegség kockázatának kitett populáció körében. Jelen esetben a méhnyakrák, és a 25-65 éves női lakosság körében.
  • Ezáltal egyrészt a korszerű szűrővizsgálatokat elérhetővé teszi a leginkább veszélyeztetett népesség számára, másrészt a szűrővizsgálattal felfedezett betegek kivizsgálásához és kezeléséhez szükséges hátteret is biztosítja az egészségügyi ellátórendszeren belül.
  • Ezektől a szűrésektől általában a leggyakoribb, a népesség egészségi állapotát leginkább meghatározó betegségek okozta halálozás csökkenését várják.

Az egészségpolitikai döntésekre mértékadó nemzetközi szervezetek (WHO/IARC, UICC, EU „Europe against Cancer”) ajánlásait követő, citológiai kenetvizsgálatra alapozott, szervezett lakossági szűrőprogramok eredményessége – a súlyosfokú méhnyakrákban megbetegedettek és meghaltak számának csökkenésével mérve – bizonyított1

Magyarországon – a népegészségügyi program keretében – vezettek be célzott szűréseket három olyan daganatos megbetegedés vonatkozásában, amelyek korai felismerése érdekében indokoltnak látták az e betegségek veszélyének leginkább kitett személyek név szerinti behívásán alapuló szervezett lakossági szűrőprogramot (emlőszűrés, méhnyakszűrés, vastagbélszűrés) működtetni. (A vastagbélszűrés még nem országos kiterjesztésű.)

A méhnyakszűrés célja

Az onkológiai méhnyakszűrés célja a méhnyak tüneteket még nem okozó rákmegelőző állapotainak és rákjának kimutatása olyan korai szakban, amikor még elvárható, hogy a célszerű kezelés meggátolja a daganat továbbterjedését.

Szervezett méhnyakszűrés a Nemzeti népegészségügyi program részeként 

Azokban az országokban, ahol a lakosságszűrés működik, a kenetet többnyire az alapellátásban dolgozók veszik, és nőgyógyászhoz akkor kerül a beteg, ha a citológiai vizsgálat tisztázni való eltérést talál. 

A hazai rendszer:

Meghívottak: 25–65 éves nők
Gyakoriság: 3 évente (utolsó, bármilyen kezdeményezésű citológiai vizsgálat óta eltelt három év)
Kezdet: 2003. ősz

Védőnők 2009 óta vesznek részt a népegészségügyi célú méhnyakszűrés szervezésében és végzésében. A védőnők a körzetükbe meghívott nők 85%-át felkeresik, s a meghívott nők 15-16%-nál elvégzik a méhnyakszűrést. Ez nagyon szép eredmény. Az előző programok eredményei 4-7% volt. A találkozások alkalmával a védőnő felajánlja a nőgyógyászati szűrővizsgálat lehetőségét is. Tájékoztatja a szűrésre jogosult hölgyet a méhnyakrákról, a szűrővizsgálatról. A döntés joga a szűrésre meghívott nőé. Sok estben, egy-egy találkozás alkalmával olyan testi elváltozásokról, problémákról számolnak be a nők, amiről eddig nem beszéltek senkivel. Ilyen esetekben a védőnő tud segíteni a további kivizsgálás menetéről, gyógyulási lehetőségekről. Sok nő élete megváltozott, felszabadultabb lett, gátlásai megszűntek, a védőnőnek hálásak, hogy segíteni tudtak az eddig titkos problémáinak megoldásában.

A védőnői méhnyakszűrés eredményei:

  • a méhnyakszűrésen megjelentek száma emelkedik
  • a kiszűrt esetek időben orvosi kezelést kaptak
  • a védőnő egészségfejlesztő munkájával sok nő életmódját megváltoztatta
  • a nők egészségtudatos magatartásán javítottak

Ma már több, mint 1500 védőnő végez méhnyakszűrést körzetében.  A Védőnők számára ez új kihívás. A programhoz való csatlakozás, és a képzésen való részvétele is jelzi, hogy ezen védőnők elhivatottak szakmájukhoz, fontosnak érzik részvételüket egy fontos népegészségügyi probléma megoldásában.

Mályvavirág ebben segíti a védőnők munkáját prevenciós programjukkal, és az érintett betegek rehabilitációjával. 

 

Árváné Egri Csilla

2018. 02. 01.

 

A cikkben található információk nem helyettesítik a szakorvossal történő konzultációt!