A Mályvavirág Alapítvány szervezésében májusban minden szerdán egy-egy szakértő orvos webinárium keretében fontos témákról tartott előadást az Alapítvány Facebook-oldalán. Második alkalommal dr. Benczik Márta, a SYNLAB GenoID Molekuláris Diagnosztikai Laboratórium szakmai igazgatója mondta el a legfontosabb tudnivalókat a HPV önmintavevőkkel kapcsolatban.
Milyen kapcsolat áll fenn a méhnyakrák és a HPV fertőzés között?
A méhnyakrák és a HPV kapcsolata ma már ismert tény: a méhnyakrákos megbetegedések 99,7%-ában a HPV-fertőzés áll a háttérben. A vírus akár 5-10 éves, a szervezetben eltöltött idő után is okozhat rákmegelőző állapotot, a méhnyakrák szűrésnek pedig pontosan az a célja, hogy ezt az állapotot időben megmutassa. Aki biztos akar lenni abban, hogy kitett a méhnyakrák kockázatának, annak ajánlott, hogy végeztessen HPV-tesztet is a rendszeresen elvégzett citológiai szűrés kiegészítésként. Ezt lehet az orvostól is kérni, de ma már rendelkezésünkre áll a HPV önmintavevő használatának lehetősége is.
Mi is az az önmintavevő?
A méhnyakrákos megbetegedés megelőzésének egyik alappillérje lehet a HPV önmintavevő használata, amely ki tudja mutatni akár otthoni körülmények között levett mintából, hogy a vírus jelen van-e a szervezetben. Maga az eszköz hasonlít egy hüvelyi tampon felhelyező eszközhöz, tulajdonképpen egy kefe, amelyet célzottan arra fejlesztettek, hogy minél kényelmesebben össze lehessen gyűjteni a méhnyakról lesodródó sejteket a hüvelyben.
A fejlesztők szerint a nőgyógyász által közvetlenül a méhnyakról, rákszűrés céljából levett mintában található HPV és az önmintavétellel a hüvelyből összegyűjtött váladékban megjelenő HPV között nagyon nagy a hasonlóság. Kijelenthető tehát, hogy az önmintavétellel levett mintából közel ugyanolyan pontosan meg lehet határozni a méhnyakrák kockázatát. Ez azért is fontos, mert vannak olyan hölgyek, akik valamilyen okból kifolyólag nem járnak rendszeresen szűrésre, ezzel az eszközzel azonban az otthonukban levett mintából is meg tudják határoztatni, hogy jelen van-e a szervezetükben a vírus. A molekuláris diagnosztika módszereivel ugyanis ma már kiválóan meg tudják vizsgálni, hogy a hüvelyben lévő sejtek valamelyike fertőzött-e. Ezt egy nagyon érzékeny, úgynevezett PCR (polymerase chain reaction, azaz polimeráz-láncreakció) módszerrel végzik, melynek során fel tudják erősíteni a vírus örökítőanyagának a jelenlétét, ezáltal, ha csak néhány 10-100 vírus kerül be az aktuálisan vizsgált mintába, ugyanolyan hatékonyan ki lehet mutatni, mintha akár millió vírusos sejt lenne benne.
Az önmintavevővel nem lehet közvetlenül a méhnyaki sejtekből mintát levenni, ebből kifolyólag arra vonatkozóan nem lehet a mikroszkópos vizsgálattal információt gyűjteni, hogy a sejtek elváltozása hol tart a méhnyakrák megelőző állapot folyamatában, viszont az megállapítható, hogy a mintában jelen van-e a vírus, ami az évek során méhnyakrákot okozhat. A nők 80%-a az életük során valamikor nagy eséllyel átesik egy HPV fertőzésen, ezek azonban az esetek 90%-ában tünetmentesen elmúlnak, nem okoznak elváltozást, észre sem vesszük. Esetenként azonban a fertőzés hatására kialakul a szervezetünkben a méhnyakrák-megelőző állapot, ekkor rákos elfajulás irányába változik az állapotunk. Ebben a folyamatban hasznos segítségünkre van az a lehetőség is, hogy akár otthonunkban le tudjuk venni a méhnyakról lesodródó sejteket összegyűjtő hüvelyváladék mintát.
Hogyan működik a mintavétel?
Nagyon egyszerűen. A megrendelt terméket postai úton kapjuk meg, ami tartalmaz egy visszaküldésre is alkalmas dobozt, és egy nagyon részletes mintavételi útmutatót, ami lépésről lépésre vezeti a hölgyet, hogy hogyan kell a mintavevőt a hüvelyváladék levételére alkalmazni. Különösebb előkészületre nincs szükség. Maga a mintavevő egy könnyű, műanyag eszköz, amelynek a végén egy mintavételre alkalmas puha kefe található. Ez a kis kefe az, ami begyűjti a hüvelyben található váladékokkal együtt a sejteket. Felhelyezés után kell a kefét kitolni a mintavevőből, így az tisztán jut a hüvelybe. A mintavevő eszköznek öt fordulatot kell tennie, az egyes fordulatokat kattanás jelzi. Miután megtörtént az öt fordulat, vissza lehet húzni a kefét a tokjába, és a kupakkal együtt lezárva egy biológiai minta szállítására kifejlesztett speciális csomagoló eszközzel kell becsomagolni, majd a kérőlappal együtt az eredeti csomagolásba visszahelyezve a laboratóriumba elküldeni.
Hogyan zajlik a minta vizsgálata?
A beérkezett minta először azonosításra kerül a vonalkódok alapján, és megtörténik az adminisztráció. Ezután a minta az önmintavevő készülékből egy kémcsőbe kerül. A következő fázisban a mintákat leoldják a mintavevő kefe fejéről egy folyadékba, ez azt jelenti, hogy rázatják 5-10 percig, majd eltávolítják a kefét, és a folyadékot viszik további vizsgálatra. A vizsgálat folyamán a mintában található nukleinsavat izolálják, így az eredmény megmutatja, hogy tartalmazza-e a HPV kórokozó adott típusának a nukleinsavát a minta. A keletkezett nukleinsavakból célzottan a már említett speciális vizsgálat, a PCR segítségével megvizsgálják, hogy a mintában jelen van-e a vírus örökítőanyaga, DNS-e, és, ha igen, akkor melyik típusa. A méhnyak területén ugyanis akár 50 féle human papilloma vírus is jelen lehet, ezek közül 14 az, amivel komolyabban kell foglalkozni. Ezek a magas kockázatú HPV-k. Az önmintatvevővel összegyűjtött mintában is ennek a 14 magas kockázatú HPV-nek a jelenlétét vizsgálják, illetve ezen belül a 7 leggyakrabban rákot okozó típusét. Ugyanez a 7 típus képezi a rákmegelőző oltásokban a magas kockázatú HPV-k csoportját.
Tehát a vizsgálat során azt is lehet látni, hogy az adott fertőzést ezen HPV-k közül melyik okozza, így a folyamat során, miközben az orvosi vizsgálatok zajlanak, nyomon követhető, hogy az adott HPV folyamatosan jelen van-e a szervezetben, vagy az egyik típus váltja a másikat.
A HPV-k közül a 16-os és a 18-as típusnak van a legnagyobb jelentősége, néhány laboratóriumban azonban – ahogy a SYNLAB laboratóriumában is – ezen kívül a további öt leggyakoribb, méhnyakrákot okozó típust is egyedileg kimutatják, mind az önmintavételes, mind a nőgyógyászati vizsgálat során levett méhnyaki mintából.
Helyettesíti az önmintavétel a nőgyógyászati vizsgálatot?
A nőgyógyászati vizsgálat egy komplexebb vizsgálat, az önmintavételes eljárás ennek a kiegészítő módszere lehet, amely arra hivatott, hogy ha valaki valamilyen okból nem szeretne vagy tud vizsgálatra menni, akkor első lépésként ezt pótolhatja ezzel a lehetőséggel.
A nőgyógyászati mintavétel során más célból veszik le a mintát, azonban az önmintavevő a HPV-re vonatkozólag egy elfogadandó vizsgálati eredményt ad. Fontos hangsúlyozni, hogy, aki az önmintavevővel készített mintára pozitív eredményt kap, annak mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulnia, hiszen meg kell vizsgálni, hogy a méhnyaki sejtek milyen elváltozást mutatnak.
Lehet sérülést okozni önmintavételes eljárás során?
Az önmintavételi eszközt kifejezetten olyan formátumra tervezték, hogy, ha az útmutatót követi a hölgy, akkor minimális kockázatnak van kitéve. A tájékoztatóban szerepel, milyen esetekben lehetséges, és milyen helyzetekben nem ajánlott az önmintavevő használata, hogy a vizsgálat hatékonysága garantált legyen. Nem ajánlott például hüvelyöblítést követően használni, mert akkor eltávolítjuk a hüvelyben lévő összegyűlt sejteket, illetve menstruáció alatt. Várandósság alatt ugyanakkor alkalmazható, mert a méhszájat nem érinti az eszköz. Ezeket az eszközöket klinikailag bevizsgálják, és kérdőívvel tesztelik, mennyire tartják kényelmesnek a használók, a véleményeket pedig igyekeznek beépíteni a fejlesztések során, hogy a használat minél komfortosabb legyen. Az esetleges felmerülő kérdések kapcsán pedig általában lehetőség van telefonon segítséget kérni.
Államilag finanszírozott a nőgyógyász által igényelt HPV vizsgálat?
Az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásban citológiai elváltozás okán készített HPV vizsgálat térítésmentes. Az európai ajánlásokban egyre inkább előtérbe kerül a HPV teszt, mint kiegészítő vizsgálat. Ugyanabból a mintából, amiből a citológia vizsgálat megtörténik, kérhető a HPV vizsgálat is, de ilyen esetben önfinanszírozással. Tehát, ha valaki tudja magáról, hogy fertőzött volt, és szeretne további információt gyűjteni, ismerni szeretné a pillanatnyi állapotát, akkor, akár van citológiai elváltozás, akár nincs, ezt megteheti, vagy önmintavétellel, vagy a nőgyógyásszal konzultálva, fizetős szolgáltatás keretében.
Az előadás megtekinthető a Mályvavirág Alapítvány Facebook oldalán:
https://www.facebook.com/malyvavirag/videos/251299652593657/?v=251299652593657
A cikket dr. Benczik Márta előadása alapján Naszvadi Viktória írta.
2020. 05. 13.
A cikkben található információk nem helyettesítik a szakorvossal történő konzultációt!