fbpx Minden, amit a méhnyakszűrésről tudni kell! | Mályvavirág Alapítvány

Minden, amit a méhnyakszűrésről tudni kell!

A Mályvavirág Alapítvány szervezésében májusban minden szerdán egy-egy szakértő orvos webinárium keretében fontos témákról tart előadást az Alapítvány Facebook-oldalán. Első alkalommal dr. Major Tamás, szülés-nőgyógyász, az Alapítvány kuratóriumi tagja – aki már a kezdetektől fogva segíti szaktudásával az Alapítványt – a nőgyógyászati szűréseket mutatta be a nézőknek, kicsit kitérve a járványügyi helyzet okozta változásokra is.

Mire jó a szűrés?

Bármelyik szervünkben kialakulhat jó- és rosszindulatú daganat is. Fontos, hogy ezeket megelőzzük, vagy, ha már elkezdtek kialakulni, akkor mielőbb észrevegyük. A méhnyak esetében az átmenet az egészséges és a daganatos szövet kialakulása között szerencsére elég hosszú, akár évekig is eltarthat. A méhnyakrák szűrés célja, hogy ebben az átmeneti időszakban, az úgynevezett rákmegelőző stádiumban a betegséget felfedezzék, hiszen ekkor a gyógyítására nagyon jók az esélyek, az ötéves és tízéves túlélési mutatók nagyon jók.

Milyen módszerekkel lehet a szűrést elvégezni, értékelni?

A módszereket tekintve ma már több lehetőség is rendelkezésre áll, és ezek folyamatosan változnak. Most éppen egy olyan időszakban vagyunk, amikor többfajta szűrési lehetőség is igénybe vehető. Évtizedek óta bevett módszer a hagyományos, vagy Papanicolau-szűrés. Ennek alkalmazáskor a méhnyak felszínéről és belső felületéről sodornak le sejteket, melyeket egy tárgylemezen vizsgálja meg a citológus, és keres olyan elváltozásokat, amelyek esetleg a rákmegelőző állapotra utalhatnak. Ennek a szűrésnek az értékelésére két mód létezik. Sajnos még mindig nagyon sok helyen értékelik a klasszikus P-besorolással az eredményt. A nőgyógyászati szakma célja ma már az, hogy ezt az értékelési típust visszaszorítsák, és helyette előtérbe kerüljön a hagyományos szűrésnek az újfajta értékelése, az ún. Bethesda-értékelés. Ez ugyanis sokkal több információt ad a kezelőorvosnak arról, hogy a levett mintában az elváltozások milyen jellegűek, mi okozhatja ezeket, és milyen stádiumban van a megelőző állapot. Mivel a méhnyakrák kialakulásában a humán papilloma vírus-fertőzésnek nagy szerepe van, a másik lehetséges szűrési módszer a HPV-tesztelés, vagyis annak a vizsgálata, hogy a vírus jelen van-e a méhnyakban. Ennek elsősorban 35 év felett van jelentősége. Ha ennek a tesztnek az eredménye negatív, az nagyobb biztonságot jelenthet, és hosszabb időre jelentheti ezt a biztonságot, mint a hagyományos citológiai szűrés negatív eredménye. Amennyiben a hagyományos szűrés eredményében eltérés van, akkor következő lépés a HPV-teszt elvégzése kell, hogy legyen. Ha ez pozitív, és jelentkezett a citológiai szűrésben eltérés, akkor ma már van egy harmadik lehetőség, az ún. Cintec-vizsgálat. Ennek alkalmával két speciális fehérjének a jelenlétét vizsgálják. Ha ez a két fehérje egyidejűleg kimutatható, akkor a sejteltérések már egy olyan aktív fázisban vannak, amelyben nagyon valószínű a rákmegelőző állapot lehetősége. Ma már van olyan lehetőség is, hogy ezt a három vizsgálatot egyszerre végzik el, egyetlen mintavétellel. A citológiai eltérésnek nagyon sok oka lehet, fontos tudni, hogy a hátterében a HPV-fertőzés áll-e, a szervezetben jelen van-e a vírus. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy például egy, a hagyományos értékelés szerinti P3-as értékelés, és/vagy egy pozitív HPV-teszt sem jelenti feltétlenül azt, hogy rosszindulatú daganat van a páciens szervezetében. Ilyen esetben szövetminta vétele és vizsgálata mindenképpen javasolt, hiszen a kezelési módot csak a minta értékelése után lehet meghatározni.

Milyen gyakran érdemes elvégezni a szűrést?

Meglehetősen sok szűrést ismerünk a méhnyakrák szűréstől az emlőszűrésen keresztül egészen a prosztataszűrésig vagy a tüdőszűrésig. Ahhoz, hogy érdemes legyen a szűrést megcsinálni, mindenképpen egy olyan állapot kell, hogy fennálljon, amit érdemes szűrni, tehát kellő súlyosságú sajnos ahhoz, hogy érdemes legyen vele foglalkozni a szűrés kapcsán is. Hiszen a szűrés mind az egészségügyi szervezés szempontjából, mind a gazdasági terheit nézve jelentős feladat. Ha van egy adott súlyos betegség, az még önmagában nem elég, kell, hogy legyen egy olyan diagnosztikus tesztünk, amivel ezt idejekorán fel tudjuk ismerni, hiszen így a gyógyulás esélye lényegesen jobb, mintha mindez egy későbbi állapotban történik meg. Vannak olyan szűrőmódszerek, amikkel bár korán felismerhetőek a betegségek, de a gyógyulást és a túlélést ez lényegesen nem befolyásolja. További feltétel még, hogy legyen olyan terápia, amivel a felismert kóros állapot megfelelően kezelhető.  Szerencsére ezeknek a feltételeknek a méhnyakrák tökéletesen megfelel, így ideális alanya a szűrésnek.

Az, hogy egy szűrésre milyen gyakran kerül sor lakossági szinten, állami finanszírozás tekintetében egy komoly gazdasági kérdés. Megállapítják, milyen hosszú időszak telhet el két szűrés között ahhoz, hogy a szűrés anyagilag „megérje” a finanszírozónak. Tehát egy olyan intervallumot határoznak meg, ami között annyira kevés daganatos megbetegedés fordult elő, hogy gazdasági szempontból azt a néhány megbetegedést olcsóbb kezelni, mint az egész populációt újra leszűrni. Erre vonatkozik a hároméves javaslat. Ez nem azt jelenti, hogy ebben a három évben nem fog előfordulni egyetlen rosszindulatú daganat sem, hanem azt, hogy a finanszírozó részéről ideális esetben csak annyi daganat fog előfordulni, aminek a kezelése még olcsóbb, mint a szűréseket gyakrabban megismételni. Ha azonban az egyén szempontjából nézzük a szűrést, akkor már egészen más a helyzet. Hiszen ebben az esetben a cél, hogy lehetőség szerint biztosan elkerüljük a kóros állapotot. Ebből a szempontból célszerű a hagyományos szűrésen évente részt venni. A HPV-teszt és a CervicLife, vagyis a hármas szűrés nagyobb biztonságot ad és több szünetet enged meg a két szűrési időszak között. Egy negatív hármas teszt eredménnyel nagyon pici az esélye annak, hogy akár öt éven belül rosszindulatú daganat vagy egy előrehaladott rákmegelőző állapot alakuljon ki. Ebben az esetben az egyén szempontjából is elfogadható a hároméves szűrési ciklus.

A rendszeres szűrések mellett hogyan lehet még védekezni a méhnyakrák ellen?

A méhnyakrák megelőzésének két pillére van: az egyik a szűrés, a másik a védőoltás. A HPV elleni védőoltás adásának felső életkori határa nincs, és ezzel együtt alsó sem, az a fontos, hogy a gyerekek lehetőleg az első szexuális együttlét előtt kapják meg, hiszen ilyenkor biztosabb a védő hatás. Általában az iskolában, hetedik osztályban oltják a kislányokat. Fontos hangsúlyozni, hogy ez védőoltás, nem kezelő- vagy gyógyító oltás, tehát a már kialakult fertőzéseket, az okozott elváltozásokat nem gyógyítja, az új HPV-fertőzések ellen azonban véd.

A koronavírus miatti helyzetben milyen lehetőségek vannak a vizsgálatokra?

A koronavírus teremtette helyzetben sok vizsgálatot és konzultációt el kellett halasztani. A szűrések szempontjából nem mindegy, mikor és milyen típusú szűrésen voltunk utoljára, illetve, hogy van-e valamilyen tünetünk. Ha az előző szűrés óta, ami egy hagyományos szűrés volt, eltelt két-három év, akkor mindenképpen esedékes az ismétlés. Ha viszont egy évvel ezelőtt volt egy negatív HPV- tesztünk, akkor nyugodtan otthon maradhatunk. Az is fontos, ha a hagyományos szűrésre esett a választásunk, milyen gyakran vettünk rajta részt. Ha valaki évente járt szűrésre, és az elmúlt öt évben minden lelete negatív volt, az is megnyugtatóbb, mintha egyetlen negatív szűrési eredménnyel rendelkezne.

Ezekben a napokban megkezdődött a korlátozások lazítása, de nem lehet tudni, hónapok múlva mi várható. Az elmúlt hetekben mindenhol kizárólag az akut panaszok ellátására, és a várandósok vizsgálatainak elvégzésére volt lehetőség, hiszen ezek nem tartoznak a halasztható kategóriába. Most úgy tűnik, a magánrendelők és az államilag finanszírozott egészségügyi ellátások is elindulnak, tehát, ha valaki mindenképpen el szeretne menni szűrésre, akkor valószínűleg erre lesz lehetősége a közeljövőben. Vidéken biztosan, és remélhetőleg, hamarosan Budapesten is. Talán a vírushelyzet pozitív hozadéka lesz, hogy mindenhol általánossá fog válni az előjegyzési rendszer.

Ideális esetben minden ellátóhelyen belépéskor kézfertőtlenítés zajlik, jó minőségű fertőtlenítővel. Fontos, hogy viseljünk maszkot, valamint elvárható, hogy az orvos is viselje azt. A rendelők eleve kevesebb időpontot adnak, de fontos az is, hogy pontosan érkezzünk, így minimálisra csökkenthető az esélye annak, hogy két páciens találkozzon.

Sok helyen adott a lehetőség távkonzultációra is. A nőgyógyászati vizsgálatok 20-30%-ában konkrét vizsgálat nem történik, értékelik a hozott leleteket, vagy a várandósságra való felkészülésről folyik konzultáció. Ezekben az esetekben a távkonzultáció tökéletes megoldás, és az is maradhat a jövőben is. Persze sok helyzetben a távkonzultáció nem megfelelő eljárási módszer, például a magzat méhen belüli vizsgálata, vagy egy hagyományos szűrés nem történhet meg az otthonunkban. Utóbbira manapság már megoldást jelenthet az önmintavevő használata. Ezt két esetben javasolják alkalmazni: akkor, ha nincs elérhető orvos, és nincs lehetőség a szűrést megszervezni és elvégezni, illetve, ha a páciens valamilyen okból kifolyólag nagyon idegenkedik a vizsgálattól. A járvány hatására az önmintavevő az eddigieknél valószínűleg szélesebb körben lesz elérhető és kerül használatra.

A szűrési eredmények kiértékelésének ideje az eddigi tapasztalatok szerint nem változik, esetleg egy ideig hamarabb érkeznek meg a leletek, mivel a laborokban kevesebb lehet a feldolgoznivaló minta.

Lehetséges, hogy változások lesznek a diagnosztikában is. Az egyszerűbb eszközök például elérhetőbbé válhatnak. Vannak persze, amelyek eddig is elérhetőek voltak, de előfordulhat, hogy mostantól többen fogják használni.  Mint ahogy például szélesebb körben tartanak most igényt a házhoz szállításra, vagy mozi helyett a streaming szolgáltatásokra, az egészségügyben is akadnak lehetőségek, például megnőhet a telekonzultáció iránti igény, ez pedig fejlődhet a telemedicina irányába is. Egyre több olyan eszköz lehet, amit a páciens megvehet a boltban, és például tud otthon EKG-t csinálni, vagy tudja a magzati szívhangot ellenőrizni, az orvosok pedig a képernyőn keresztül tudják követni az eredményt.

Nagyon fontos, hogy továbbra is vigyázzunk magunkra, törődjünk magunkkal, a környezetünkkel, családunkkal!

Az előadás megtekinthető a Mályvavirág Alapítvány Facebook oldalán: https://www.facebook.com/malyvavirag/videos/2686686061569458/