A Mályvavirág Alapítvány szervezésében májusban minden szerdán egy-egy szakértő orvos webinárium keretében fontos témákról tartott előadást az Alapítvány Facebook-oldalán. Harmadik alkalommal Dr. Krasznai Zoárd, szülész, nőgyógyász, gyermeknőgyógyász, klinikai onkológus, nőgyógyászati daganat sebész szakorvos mondta el a legfontosabb tudnivalókat a HPV elleni oltásokkal kapcsolatban.
Mi az a HPV és milyen típusai léteznek?
A HPV, azaz a humán papillomavírus, kizárólag az ember hámsejtjeit képes megbetegíteni. Ez több szempontból egyedivé teszi ezt a vírust. A hám alsó rétegeit kezdi el megbetegíteni, miközben megpróbál „elbújni” az immunrendszer elől, méghozzá általában sikeresen. Ez komoly probléma, hiszen az immunrendszer képes arra, hogy a vírusokat, mint például az influenzát vagy egy bakteriális fertőzést felfedezzen. A HPV, ez a pici vírus azonban lappangva betegíti meg a hámnak az alsó sejtjeit, és ahogy egyre feljebb halad a hámban, úgy bontakozik ki a különféle génjeinek az aktiválódása. A vírus „összeszerelése” a hám a felső rétegében megy végbe, már a leváló sejteken. Ez azért nagyon lényeges, mert oda már nem ér el az immunrendszer. Ezekből a leváló sejtekből kiszabadulnak a vírusok, amelyek képesek továbbfertőzni. A fertőzés tehát egy olyan helyen zajlik, ahol gyakorlatilag láthatatlan az immunrendszer számára, emellett a vírus termel olyan anyagokat is, amivel az emberi immunrendszert lenyomja, hogy lehetőség szerint ne ismerje fel. Ha egyszer megfertőződik valaki a HPV-vel, az esetek 90%-ában megszabadul tőle. Ehhez sejtes immunitás szükséges, azaz olyan immunsejtek szükségesek, amik elpusztítják a HPV-vel fertőzött sejteket. Azonban, ha ezen egyszer túlesik valaki, bármikor újrafertőződhet. Egy lezajlott fertőzés nem véd meg senkit attól, hogy a későbbiekben újra elkapja a HPV-t, akár többször is, akár ugyanazt a típust, akár egy másikat. Tehát a fertőzöttség nem ad védettséget, nem olyan, mint például a bárányhimlő vagy a rózsahimlő. Minden vírus törekszik arra, hogy saját magát reprodukálja, tehát újabb vírusokat hozzon létre, és ezzel elárassza a szervezetet. Az újonnan létrejött vírusok tartalmazzák egy fehérjeburokban a vírus örökítő anyagát, a DNS-ét, így újabb sejteket tudnak fertőzni. A veszélyességét azonban nem ez adja, hanem az, hogy a vírus örökítő anyaga egy pici, kör alakú DNS-en helyezkedik el, és miután elég hosszan fertőzte már az emberi szervezet bizonyos sejtjeit, ez a gyűrű felpattan, eltörik. Így lehetővé válik, hogy az örökítő anyag integrálódjon az ember kromoszóma-anyagába. Miután feltört a DNS-szál, a vírus elkezd két gént másolni (E6 és E7 gén), és ennek a két génnek a fehérjeterméke hozzákötődik a minden emberi sejtben sőt, minden, nagyjából fejlettebb élőlény sejtjeiben jelen lévő létfontosságú fehérjékhez, az úgynevezett retinoblasztóma és a p53 fehérjéhez. Ezek a sejtek reprodukciójában betöltött kontrollért felelősek, feladatuk a sejtciklus kontrollálása, és az osztódás leállítása, például a DNS-ben bekövetkezett hibák esetén. A p53 fehérjét ezért a „genom őrének” is nevezik. A vírus által termelt E6 és E7 fehérje inaktiválja ezeket a fehérjéket, így azok nem tudják visszatartani a genetikai hibákkal rendelkező sejteket az osztódástól. Ennek következményeként egyre halmozódni fognak ezek a hibák a sejtekben, amelyek később egy rákos elfajulás kialakulásához vezetnek.
A HPV-k két nagy csoportját az alacsony és a magas onkológiai kockázatú vírusok alkotják. Összesen több mint százféle HPV-t ismerünk, ezek közül nem mindegyik okoz méhnyakrákot. Az alacsony onkológiai kockázatú vírusok a nemi szervi szemölcsökért felelősek, ezek vannak kevesebben. Ezek az ún. kondilóma betegséget, nagyon kellemetlen elváltozásokat, pici, apró, könnyen terjedő nemi szervi szemölcsöket okoznak, de méhnyakrákot nem. Ezzel szemben a magas onkológiai kockázatú fajták felelősek a méhnyakrák kialakulásáért, azonban ezek sem egyformán veszélyesek. A magas onkológiai kockázatú vírusokból sok fajta van, de a méhnyakrák kialakulásáért 90%-ban kilenc típusa felelős.
A méhnyakrákon kívül mely betegségek kialakukálásért lehet felelős a HPV?
A méhnyakrákról nagyon sokat hallottunk már, ez a legismertebb daganat, amit a HPV okoz. Ha valaki HPV fertőzést kap, általában csak nagyon lassan, évek alatt jut el odáig, hogy az bármilyen sejteltérést okoz. Onnantól számítva még szintén évek telnek el, mire a méhnyakrák kialakulhat. Léteznek ugyanakkor olyan gyors lefolyású esetek, ahol ez nem így van, de populációs szinten az előző példa a jellemzőbb.
A méhnyakrákok 99%-ában kimutatható a HPV jelenléte, azonban kevésbé ismert, hogy van sok más daganat, például a szeméremtesti daganat, a hüvelydaganat, a végbél daganatai, de férfiak esetében a szájüregi daganatok, középgarat daganatok, akár a gégedaganatok is, amelyek szintén nagy százalékban HPV fertőzés talaján alakulnak ki. A HPV tehát nem csak a méhnyakrákért felelős, és nem csak a méhnyak hámját tudja megbetegíteni, hanem bárhol, ahol az emberi szervezetben többrétegű hámot talál, azt meg tudja támadni.
Elmondható az is, hogy a nőket érintő szeméremtestrák régebben jellemzően időskori betegség volt. Az utóbbi 10-20 évben azonban drámai növekedés történt, kétszeresére, háromszorosára is ugrott a fiatal nők körében előforduló szeméremtestrákos megbetegedések száma. Mint kiderült, ezek döntő többségében a HPV talaján alakulnak ki.
Mire szolgál a HPV elleni védőoltás?
A védőoltásokat azért fejlesztik ki, hogy egy-egy súlyos betegség ellen védettséget biztosítsanak. Vannak olyan védőoltások, amelyek populációs szinten is nagyon fontosak, mint például a tuberkulózis elleni védőoltás. Magyarországon ez a betegség a múlt század elején drámaian előrehaladott volt. Köszönhetően azonban a magas oltási fegyelemnek, látható, hogy gyakorlatilag eltűnt a betegség. Tehát a védőoltásokkal el lehet tüntetni betegségeket, ahogy ez megtörtént például a himlő vagy a TBC esetében is. Ha ma Magyarországon egy fiatal nő terhes, nem kell attól félnie, hogy rubeolás (rózsahimlős) lesz, ami a gyermekénél rendkívül súlyos születési rendellenességeket okozna.
A hámban feltűnt HPV vírust a szervezet saját immunrendszere, a sejtes immunitás fogja tudni leküzdeni. Amennyiben ez sikerül, az sem jelent védettséget egy újabb fertőzés ellen, a védőoltás viszont igen. Egy esetleges méhnyakrákos megbetegedés következményeképp elvégzett kimetszés után a műtét helye körüli – mikroszkóppal egészségesnek látszó – hámot a vakcinával szintén meg lehet védeni egy újabb fertőzéstől. Abban az esetben is ajánlott a vakcina, ha az illetőnek HPV pozitivitása van, ugyanis a fertőzést az esetek többségében ilyenkor a vírusnak csak egy fajtája okozza, a többi ellen az oltás védettséget ad.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a HPV elleni védőoltás a méhnyakrákot nem tudja meggyógyítani, hiszen nem terápiás, hanem megelőző oltás!
Milyen típusai léteznek a HPV elleni védőoltásnak?
Általánosságban a védőoltásoknak több fajtája létezik. Van, amelyik legyengített vírusokkal immunizál, például a rubeola elleni oltás. Van olyan is, amelyik elölt vírusokkal vagy baktériumokkal immunizál, és léteznek olyan speciális védőoltások, mint a HPV oltások is, amelyek csupán a vírus fehérjeburkát tartalmazzák. Ez úgy készül, hogy laboratóriumi keretek között letermeltetik a vírus fehérjeburkát alkotó két fő fehérjét, amelyek aztán összeállnak egy burokká, majd ezt adják be oltásként. Ezzel immunizálnak, hiszen ez elégséges ahhoz, hogy az emberi immunsejtek felismerjék ezt a fehérjeburkot, és létrehozzanak ellene egy immunválaszt. Tehát úgy jön létre a tartós immunválasz, hogy a védőoltás nem tartalmazza a vírus DNS-ét, ami képes lenne integrálódni az emberi DNS-be, tehát lehetetlen vele a betegséget közvetíteni. A HPV védőoltás tartalmaz bizonyos erősítő szereket is, ezek az úgynevezett adjuvánsok, melyek a szervezetet arra sarkallják, hogy immunválaszt termeljenek. Ez az adjuváns a négyes és a kilences védőoltás tekintetében ugyanaz, mint a legtöbb egyéb védőoltás tekintetében is, amelyeket kicsi korunkban kapunk, Egy védőoltás ebből nagyjából akkora adagot tartalmaz, amennyivel egy hat-hét kilós csecsemőt beoltanak. Ez az összetétel biztosítja azt, hogy létrejön az úgynevezett humorális immunválasz, ami azt jelenti, hogy a szervezet apró ellenanyagokat termel, melyek a vérben keringenek, és felismerik azokat a sejteket, amelyek HPV fertőzöttek. Ezután az egyéb immunreakciók eltakarítják ezeket a betolakodókat és a fertőzött sejteket.
Tehát, a vakcina megvéd attól, hogy, ha a HPV bekerül a szervezetbe, megtapadjon és megbetegítsen.
A HPV elleni védőoltásokból létezik kétkomponensű vakcina, ez a 16-os és a 18-as típus ellen véd. A kvadrivalens vakcina ezek mellett a 6-os és a 11-es alacsony rizikójú vírusok ellen is véd, azaz amellett, hogy a méhnyakrákot megelőzi, 90%-ban megakadályozza a kondilómás szemölcsös elváltozások kialakulását is. A 9-es vakcina pedig hét onkogén, azaz magas onkológiai kockázatú, és két alacsony kockázatú vírus ellen véd, tehát ez adja a legnagyobb védettséget. Ez a számok tükrében azt jelenti, hogy, ha valaki kap egy kettes vagy négyes védőoltást, akkor nagyjából 80%-ban lesz védett a méhnyakrák ellen, vagyis egyötödére csökkenti a betegség kialakulásának valószínűségét. Ha azonban a kilences oltással immunizálnak valakit, az 90%-ban véd, tehát egytizedére csökkenti a betegség kialakulásának valószínűségét. Nincs még egy daganatos betegség, aminek lenne ennyire hatékony megelőző gyógyszere!
Legkorábban mikor kaphat egy gyermek védőoltást?
9 éves kortól lehet oltani a gyermekeket, és feltétlenül érdemes a fiúkat is, bár nem feltétlenül 9 éves korban. A 12-13 éves kor ideális a védőoltás beadására, mert akkor a gyerekek még az aktív szexuális élet előtt járnak, nagy valószínűséggel nem találkoztak még a HPV-vel. A fiúk védőoltása két előnnyel jár, az egyik, hogy így hozzájárulnak a nyájimmunitáshoz, és ezzel 40%-kal csökken az esélye populációs szinten a hölgyekben a ményakrák kialakulásának. Másrészt a védőoltással a férfiakban is meggátolható rengeteg HPV-asszociált daganat.
A számok tükrében mindez így néz ki: egy év alatt nagyjából 90.000 gyermek születik, fele lány. A lányok 80%-a beadatja a védőoltást, ezzel korosztályosan körülbelül 40.000 fő szerez immunitást. Ha ezt a gyakorlatot tíz évig tartjuk, akkor már 400.000 főről beszélhetünk, azaz ennyi idő alatt a nők csaknem egytizede szerez védettséget. Így a szexuálisan aktív korosztály nagyobb része immunizálttá válik.
Milyen betegségeket tud okozni a HPV a férfiaknál?
A férfiaknál a HPV okozhat péniszrákot, tehát a pénisz felszínén lévő hám rosszindulatú elfajulását, de ez sokkal ritkább, mint a méhnyakrák. Gyakoribb, hogy a vírus a szájüregben, a garatban okoz rosszindulatú megbetegedéseket, például garatrákot, gégerákot, valamint a végbélrákok esetében férfiakban nagyon nagy százalékában jelen van a HPV. Magyarországon évente 1200-1300 méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak, szájüregi daganattal férfit nagyjából kétszer-háromszor többet. A szájüregi daganatok kialakulása szorosan összefügg a dohányzással, és az égetett szeszesitalok fogyasztásával. Az utóbbi időben azonban csökkent az úgynevezett HPV-negatív daganatok száma, azonban azok a daganatok, amelyek a HPV talaján alakultak ki, számukban növekedést mutatnak, nem elsősorban Magyarországon, de például a skandináv országokban. Azokban az országokban, ahol az elmúlt néhány évtizedben markánsan csökkent a dohányzás mértéke, csökkent a tüdőrák, és más, külső tényezőkkel asszociált daganatok előfordulása, ott napjainkban már sokkal gyakoribb a férfi szájüregi daganatok HPV-hez kapcsolható kialakulása.
Azért is nagyon fontos a fiúgyermekeket oltani, mert a vírus többségében a férfiak és a nők szexuális interakciójával terjed.
Mi várható a jövőben a védőoltás alkalmazásának következtében?
A világ legnevesebb tudományos folyóiratai a tavalyi év végén, illetve idén azzal a programmal álltak elő, hogy a méhnyakrákot ki kell irtani a Föld színéről, úgy, ahogy például a feketehimlőt is eltűntették. Ausztráliában például 2006 óta a nemzeti oltóprogram keretében biztosítják a HPV elleni oltást a hetedik osztályos lányoknak. Az elmúlt több mint egy évtized alatt láthatóvá vált, hogy az oltott lányok esetében rendkívüli módon csökkent a kondilóma előfordulása. Néhány év alatt 50%-kal csökkent a méhnyak diszpláziás, vagyis elfajulásos, azaz rákmegelőző állapotainak előfordulása is. Várhatóan tehát Ausztrália el fog jutni oda, hogy azzal, hogy 2006 óta oltják a lányokat, emellett a 2010-es évek eleje óta a fiúkat is, a 2020-as években ki fogja irtani a vírust.
Ellenjavallt a vakcina gyógyult vagy fennálló daganatos megbetegedés esetén?
Nyugodtan beadatható a HPV védőoltás abban az esetben is, ha az illetőnek már volt daganatos betegsége. Kemoterápia és sugárkezelés ideje alatt ugyanakkor, bár lehetséges, de nem ajánlott, hiszen, bár akkor sem okozna külön problémát az oltás, azonban ezek a kezelések legyengítik az immunrendszert, és az adott válasz kisebb lesz.
Várandósság alatt ugyanez a helyzet: a gyermeknek nem lenne baja az oltástól, de a várandósság csökkenti azt az immunválaszt, ami az oltással létrehozható, tehát javasolt a szülés utánig várni. Ha megtörtént a védőoltás első oltásának beadása, és közben teherbe esik az illető, akkor a védőoltási sort a terhesség után kell folytatni.
A védőoltást nem csak nőgyógyász adhatja be, hanem akár a háziorvos, iskolaorvos vagy üzemorvos, illetve oltópont orvosa.
A mellékhatások elhanyagolhatóak, legnagyobb részben szúró érzés, fájdalom jelentkezik az oltás helyén, illetve előfordulhat duzzanat. Az Európai Gyógyszerügyi Hatóság kiemelten biztonságosnak értékelte a HPV elleni védőoltást.
Az előadás megtekinthető a Mályvavirág Alapítvány Facebook-oldalán:
https://www.facebook.com/malyvavirag/videos/1172482929760126/
A cikket Dr. Krasznai Zoárd előadása alapján Naszvadi Viktória írta.
2020. 05. 24.
A cikkben található információk nem helyettesítik a szakorvossal történő konzultációt!