World Health Summit 2022 és a Mályvavirág Alapítvány
A World Health Summit az év egyik legnagyobb konferenciája, ahol a legkompetensebb szakértők a világ legégetőbb egészségügyi kérdéseiről tanácskoznak.
A World Health Summit és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első alkalommal egyesítette erőit a világ vezető nemzetközi, inkluzív és ágazatközi globális egészségügyi konferenciájának megszervezésében.
Október 16. és 18. között Berlinben 141 országból több mint négyezren vettek részt az eseményen, 404 előadó szólalt fel, és több mint 60.000 érdeklődő követte online az eseményeket.
Az események itt nézhetők vissza: https://www.youtube.com/c/WorldHealthSummit
A három nap során rengeteg témát érintettek, a fenntartható, globális egészség megvalósításától a pandémia által felvetett kérdéseken és az egészségügyben jelenlévő, digitális kihívásokon keresztül egészen a politikai befolyásoló tényezőkig.
Elnökünket, Tóth Icót az a megtiszteltetés érte, hogy meghívták, vegyen részt egy kerekasztal beszélgetésben, amelynek témája az Európai Rákellenes Terv (Europe’s Beating Cancer Plan) volt. Icó az ESGO-ENGAGe leköszönt elnökeként nem csak a nemzetközi betegszervezeteket, de a Mályvavirág Alapítványt, sőt, az összes nőgyógyászati daganattal érintettet is képviselte. Ezt még leírni is elképesztő!
A beszélgetésben részt vett Dr. Jalid Sehouli, a berlini Charité kórház nőgyógyászati részlegének igazgatója, Andreas Ullrich, a Charité kórház kutatója, Őfelsége Monica Geingos, Namíbia First Lady-je, Stella Kyriakides, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa, Prof. Dr. Veronika von Messling, a német Oktatási és Kutatási Minisztérium élettudományokért felelős igazgatója, Dr. Nino Berdzuli, a WHO európai egészségügyi programokért felelős igazgatója, Bernd Ohnesorge, a Siemens Healthineers európai elnöke és - a teljes konferencián egyetlen magyarként - Tóth Icó.
Bár a terv, ami a beszélgetés alaptémájául szolgált, Európára vonatkozik, mégis olyan gondolatok kerültek megfogalmazásra, amelyek az egész világon mindenhol érvényesek, és kérdéseket vetnek fel - és persze cselekvést igényelnek.
2018-ban több mint 18.000.000 embernél diagnosztizáltak világszerte valamilyen rákos megbetegedést, és közülük több mint a fele, 9.600.000 ember vesztette életét a betegség miatt. Az Afrikára vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, a következő két évtizedben a daganatos betegségek előfordulása, és a halálozások száma növekedni fog a világ többi részéhez képest. A pandémia mindenhol rontott a helyzeten, hiszen megnehezítette a daganatos betegek diagnosztizálását, ellátását, a kezelésekhez, gyógyszerekhez való hozzáférést. Az EU azzal a céllal hívta életre a Rákellenes Tervet, hogy politikai szintre emelje azokat a kérdéseket, amelyekhez mindenképpen nemzetközi összefogás és konkrét akcióterv szükséges.
A beszélgetésben több nézőpontot, véleményt ismerhettünk meg.
Már az első percekben kiderült, a résztvevők egyetértenek abban, hogy szükség van egy globális tudásbázisra. A betegeket tanítani kell, mindenkinek fókuszba kell helyezni a szűrési programokat, és fejleszteni kell a daganatos betegek ellátását, valamint a megelőzésre is nagy hangsúlyt kell fektetni. Konkrét megoldások kellenek, mert a világ nagy részén nem tarthatók fenn a jelenlegi állapotok.
Monica Geingos First Lady kiemelte, nagyon fontos, hogy erősen jelen legyen mindenhol a megelőzés és a korai felismerés, ehhez viszont az kell, hogy bárhol a világon egyenlő hozzáférés legyen biztosított a betegek számára, hiszen minden egyes élet számít.
Megfogalmazásra került, hogy a problémák és a kihívások a Föld minden pontján ugyanazok. Európában radikálisan növekszik a rák miatti halálozások száma, Afrikában ez az arány még nagyobb. Ezért kiemelt jelentőségű a figyelemfelhívás, hiszen mindenkinek tisztában kell lennie azzal, a saját egészségét milyen prevenciós eszközökkel tudja védeni. Bár a fentiek minden daganattípusra vonatkoznak, a résztvevők külön kiemelték, mennyire fontos, hogy a HPV elleni védőoltás világszerte benne legyen a nemzeti immunizációs programban. Ez nem könnyű feladat, hiszen még Európában is van olyan ország, ahol nem hozzáférhető, így nem csoda, hogy az elmaradottabb régiókban ez egyszerűen nem is tud téma lenni. Itt kapcsolódik be az egyenlő hozzáférés kérdése. Ezen a területen rengeteg még a teendő, hiszen óriási különbségek vannak egyes régiók között. Márpedig a nemzetközileg megvitatott kérdéseket és megalkotott elveket mindenkinek le kell hozni nemzeti szintre, és így alkalmazni.
Ez politikai támogatás nélkül azonban nem valósulhat meg. Itt pedig elkezdődik egy ördögi kör, hiszen a legtöbb helyen a financiális források hiánya a legfőbb probléma. Ha nincs pénz, nem tud megvalósulni az egyenlőség az ellátásban, ha nincs egyenlő ellátás, akkor hiába akarna az orvos és a beteg is korai diagnózist, egyszerűen nem fog tudni hozzáférni. Ez rendkívüli összefogást igényelne globális szinten.
Icó felszólalásában egy hasonlóan fontos nézőpontot érintett.
Bemutatta azt az unikális európai összefogást, ami az ESGO (European Society of Gynecological Oncology - Európai Nőgyógyász Onkológusok Szervezete) és ennek úgynevezett networkje, az ENGAGe (European Network of Gynecological Cancer Advocacy Groups - Nőgyógyászati Daganatokkal Foglalkozó Európai Szervezetek Hálózata) között zajlik. Az európai nőgyógyász-onkológusok szorosan együttműködnek a betegszervezeti tagokkal. Tanítják egymást és tanulnak egymástól, közös projekteket készítenek, kiadványokat, amelyeket számos nyelvre fordítanak le, fut a klinikai vizsgálat projektjük és a World Go Day is, azaz a Nőgyógyászati Onkológiai Világnap. Mindebben az az egyik legfontosabb, hogy az európai szintről ezeket helyi szintre viszik, hiszen a valós szükségletek nemzeti szinten vannak. A kulcsszó közöttük: “meghallani”. Az orvosok meghallják a betegek hangját, példa erre az is, hogy egy-egy új guideline megalkotásánál, vagy egy korábbi frissítésénél is együtt dolgoznak az ENGAGe-el.
A beszélgetés második szakaszában Icó négy szóra hívta fel a figyelmet. Ezek pedig: tudás-megértés, hozzáférhetőség-felajánlás. A tudás nélkülözhetetlen, de szorosan hozzá kell kapcsolni a megértést. A digitalizáció világában élünk, mégis alapvető dolgokat nem értünk, amik az egészségünkkel kapcsolatosak. A tudás pedig nem csak a szakmai tudást kell, hogy jelentse, hanem a betegek visszajelzéseit, megéléseit, adatait is.
A hozzáférhetőség önmagában nem elég, kell a felajánlás is. Hiszen, ha az orvos nem tudja, hogy milyen elérhető terápiák vannak az országában, nem is fogja felajánlani a betegnek.
Icó kiemelte a betegszervezetek szerepét, azt, hogy folyamatosan fejlődniük kell nekik is, frissíteni a tudásukat, a szakmai nyelvet laikusra fordítani - és itt bekapcsolódik a tudás-megértés szópáros, valamint folyamatosan kapcsolatot kell kialakítaniuk és fenntartaniuk az egészségügy szereplőivel.
Személyes élményekből is akadt rengeteg! Az első estén például egy különleges díjátadót rendeztek, az egy éve alakult Virchow Alapítvány a Globális Egészségért első alkalommal jutalmazott valakit életműdíjjal munkássága elismeréséért. A díjat John N. Nkengasong, a kameruni származású orvos és kutató kapta a globális egészség elősegítéséért tett elképesztő munkájáért. A WHO vezető virológusaként a múltban nagyon sokat dolgozott azért, hogy megértsünk olyan betegségeket, mint a HIV/AIDS, és válaszolni tudjunk a kihívásokra. Később egy atlantai kutatócsoport az ő vezetésével hozta létre az első olyan laboratóriumot, ahol képesek voltak meghatározni a vérben lévő humán immundeficiencia vírus (HIV) szintjét. 2016-ban az ő irányításával alapították meg Afrikában az African Centre of Disease Control and Prevention intézményét. Komoly szerepet vállalt az Afrikai Unió tagországai közötti, az egészségügyi kihívásokra vonatkozó szorosabb együttműködés kialakításában is. Idén júniusban felkérték az Amerikai Egyesült Államok globális AIDS képviselőjévé, valamint vezeti és felügyeli az AIDS elleni elnöki akciótervet. Munkássága a globális egészség területén egészen kivételes, tiszta szívünkből gratulálunk neki, és büszkék vagyunk, hogy ott lehettünk ezen a fantasztikus eseményen!
Icó találkozott Henrietta Lacks családjával is (HeLa halhatatlan sejtvonala: Mrs. Lacks méhnyakdaganatából vett minták sejtjei nem hasonlítottak a többi méhnyakrák mintához, és melyek eddig a laboratóriumában elpusztultak. Mrs. Lacks sejtjei 20–24 óránként megduplázódtak, így további kutatás alapját szolgálhatták. Ami elképesztő, hogy ma ezeket a hihetetlen sejteket - becenevükön "HeLa" sejtek, keresztnevének első és két betűjéből - a toxinok, gyógyszerek, hormonok és vírusok hatásának tanulmányozására használják a rákos sejtek növekedésének vizsgálatára, anélkül, hogy embereken kísérleteznének. Ezeket a sugárzás és a mérgek hatásainak tesztelésére, az emberi genom tanulmányozására, a vírusok működésének további megismerésére használták, és döntő szerepet játszottak a gyermekbénulás elleni védőoltás kifejlesztésében is.).
Icó váltott néhány szót Princess Nothemba Simelela-val is, a WHO családokért, nőkért, gyermekekért és serdülőkért felelős, frissen kinevezett főigazgatójával, aki elindította a Globális Méhnyakrák Eliminációt, és ennek keretében november 17-én a világban mindenhol felhívják a figyelmet a méhnyakrákra és megelőzésére, többek között a Mályvavirág Alapítvány is.
A Nono mellett dolgozó Richard és Claire két éve tartják a kapcsolatot a Mályvával. Ez a konferencia elhozta a személyes találkozást is nekünk.
Prof. Dr. Jalid Sehouli, aki a berlini kórházigazgatói tevékenysége mellett az ENGAGe társelnöke is, meghívta Icót a Charité kórházba, hogy látogassa meg a nőgyógyászati részleget. Az osztály hihetetlen betegközpontú. A professzor mindent megmutatott, és mindenkinek bemutatta. Egyedülálló prehabilitációs részlege, kutatólaborja, klinikai vizsgálati csapata, külön kemoterápiás szobája is van a nőgyógyászati daganattal érintetteket ellátó részlegnek.
A kerekasztal beszélgetésben szó volt arról is, hogy a kis dolgok igenis számítanak. Icó büszkén mesélte el, hogy Magyarországon, az Országos Onkológiai Intézetben úgy újították fel a nőgyógyászati osztályt, hogy előtte a Mályvavirág Alapítványon keresztül megkérdeztük a betegeket, milyenek legyenek a falak színei, a képek, hol legyenek kapaszkodók, stb., és az intézmény a megvalósítás során mindent be is épített.
A megbeszéléseket egy szűk körű, ún. side event is követte. A kerekasztalnál helyet foglaltak az afrikai nőgyógyász-onkológusok, az európai és amerikai szervezetek, valamint a cégek. 3-3 percben meghallgattuk az afrikai szükségleteket, és erre reagáltak a szervezetek, így az ESGO is, Renata Brandtnerova ügyvezető igazgató asszonnyal, Prof. dr. Murat Gultekinnel és Icóval.
A záró vacsorán Prof. dr. Jalid Sehouli Icónak átadott egy ajándékot, a Charité kórház zászlóját, valamint egy nagy üveggömböt. Megköszönte az elhivatottságát és a munkáját. Hatalmas megtiszteltetés volt! Icó elmondta, hogy a reggeli side event egyszerűen sokkolta őt. Milyen izoláltan élünk mi Európában, és hallani pár dolgot arról, micsoda hiány van az ellátásban Afrikában (olyan is van, hogy gyertyafénynél műtenek, vagy az adott országban nincs! ellátás, így másik országba kell utalni a beteget), de szembesülni ezzel így, nagyon szomorú volt. Megköszönte az orvosok munkáját, és bíztatta őket, hogy ne adják fel, mert a nőknek hatalmas szükségük van rájuk.
Még máig is - jó értelemben - dolgozzuk fel, hogy mi minden történt e pár nap alatt. Sokan odajöttek, és névjegyeket is cseréltünk, sokat láttunk és hallottunk, meglátjuk, hova visz ez az út bennünket. Mindenesetre ismertek már minket, bármit is hoz, mi ott leszünk!
Tóth Icó, Naszvadi Viktória, Mályvavirág Alapítvány, 2022.10.20.