A méhnyakrákos nők gyógyulásáért és a megelőzésért
Mályvavirág - Együtt a méhnyakrák ellen

BRCA génmutációk

A BRCA génmutációk szerepe a petefészekrák kialakulásában

Dr. Balla Bernadett – PentaCore Laboratóriumok


 

A BRCA GÉNEK és HIBÁINAK BEMUTATÁSA

A BRCA (Breast Cancer) gének jelentőségét először a családi halmozódást mutató mellrák esetekkel összefüggésben írták le a nemzetközi szakirodalomban, az 1990-es években. Ezt követően indultak el világszerte a BRCA1 és 2 gének funkcióját feltáró molekuláris kutatások. Amelynek eredményeként a tudósok megismerték, hogy az örökítő anyagot alkotó DNS hibájának kijavításában játszanak nélkülözhetetlen szerepet. A DNS szálak törése és egyéb sérülése számos okból bekövetkezhet, pl. kémiai anyagok, sugárzás és a sejt saját szabályozó faktorainak hatására, valamint spontán a sejtosztódás folyamata során. Azonban a sejtek rendelkeznek olyan komplex hibajavító apparátusokkal, amelynek segítségével képesek kiküszöbölni a károsodásokat. Ennek kulcsfontosságú részét képezik a BRCA1 és 2 gének által kódolt fehérje molekulák is. Ha a BRCA1 és 2 génekben eltérések (mutációk) keletkeznek, az általuk kódolt enzimek működése zavart szenved, ezért nem tudják ellátni helyreállító szerepüket. A javítatlan DNS sérülések pedig komoly következményekkel, kromoszómaátrendeződésekkel és akár tumorok kialakulásával járhatnak.

A BRCA1 és 2 génmutációk előfordulhatnak öröklött (csírasejtes) formában, ekkor minden sejtünk hordozza a genetikai eltérést (a hibás allélt). Ezekben az állapotokban többféle tumor kockázata fokozódik. Ide sorolható elsősorban az emlő- és petefészekrák, de emelkedik a prosztatarák, a melanoma, és a hasnyálmirigyrák rizikója is. Emellett, a BRCA 1 és 2 gének eltérései megjelenhetnek lokalizáltan, csak a már kialakult daganatban, ezek az ún. szerzett (szomatikus) mutációk. Ilyenkor a BRCA1 és 2 genetikai státusza a testünk többi sejtjében normális.

Ismerjük tehát, hogy az öröklött BRCA génmutációk több különböző rák kockázatát növelik, azonban a cikkben csak a petefészekrákkal való összefüggését mutatjuk be

A PETEFÉSZEKRÁK és GENETIKAI HÁTTERE

A petefészekrákok a nőgyógyászati daganatos megbetegedések közül a legrosszabb prognózissal rendelkeznek, mivel megfelelően érzékeny és hatékony szűrőmódszerek híján általában előrehaladott stádiumban kerülnek felfedezésre. A petefészek tumorszövetek vizsgálatakor kiderült, hogy azok több, mint 95%-a hordoz valamilyen fajta mutációt. Az azonosított mutációk a BRCA1/ 2 mellett olyan génekben találhatók, amelyek szintén a genetikai állomány hibajavításában, illetve a DNS megkettőződésének és a sejtciklus folyamatának szabályozásában vesznek részt.

A megfigyelések szerint az összes petefészekrákos eset kb. 10%-a vezethető vissza örökletes okokra. Az Amerikai Klinikai Genetikusok Társasága (ACMG), valamint a Nőgyógyászati Szakmai Kollégium javaslatot fogadott el arra vonatkozóan, ha egy nőnél petefészekrákot diagnosztizálnak, akkor a BRCA 1 és 2 gének vizsgálatát szükséges elvégeztetni. Továbbá, fontos a mutációhordozók azonosítása különösen akkor, ha a családban előfordult már fiatalon, 45 éves kor előtt jelentkező emlő- vagy petefészek daganat. A klinikai genetikai vizsgálat egy többlépcsős folyamat, amely humángenetikai konzultációval kezdődik. A tanácsadás során szakember segítségével átbeszélik a családi kórelőzményt, majd családfát készítenek, illetve tájékoztatást kapnak az egyes géndiagnosztikai vizsgálati módszerek nyújtotta lehetőségekről és korlátokról.

Az öröklődő petefészekrák hátterében legtöbbször a BRCA1 és 2 gének hibája áll. Ez idáig megközelítőleg 2000-féle különböző mutációjukat írták le. Ezeknek nagy része ún. patogén eltérés, azaz klinikailag bizonyítottan ok-okozati összefüggésben áll a betegséggel. Emellett előfordulhatnak olyan génvariációk is, melyek ugyan megváltoztatják a kódolt fehérje szerkezetét vagy működését, azonban relevanciájuk a betegség kialakulásában még nem egyértelmű. Továbbá egyéb, nem-BRCA gének is érintettek lehetnek a daganat kifejlődésében. Ezek ugyancsak a DNS-hibajavító rendszer alkotóelemei, és a petefészektumorok kb. 3-5%-áért felelősek. Ezért minden molekuláris vizsgálatot követően a kapott eredményeket egyénre és esetre szabottan kell értelmezni a tanácsadást végző szakember közreműködésével.

Pozitív diagnosztikai teszteredmény esetén - a talált mutáció típusától is függően -, önmagában a BRCA1 mutáció hordozása 40%-os rizikóemelkedést jelent petefészekrákra, a lakosság átlagos kockázatához képest, amely kb. 1-2%. A BRCA1 gén eltérése miatt már 40 éves kor körül számolni kell a betegség megjelenésével. Olyan BRCA1 génhibával sújtott családban, ahol emlő- vagy petefészekrák korábban előfordult, magasabb, mint 80% annak a valószínűsége, hogy a BRCA1 mutációt hordozó nő hetvenéves koráig valamely rákban megbetegszik. A BRCA2 mutációt hordozókban 10% eséllyel alakulhat ki az élet során petefészekrák. A kockázat 50 éves életkor felett fokozódik. A nem-BRCA gének, mint pl. RAD51 C és D mutációi átlagosan 6-7%-os kockázatnövekedéshez vezetnek, 70 éves korig.

A genetikai adatokból számolt elsődleges rizikót számos tényező befolyásolhatja. Egyrészt, a betegséggel asszociált génekben – főként a BRCA1 és 2 - talált mutációk kóroki hatását módosíthatják egyéb öröklött allél variánsok. Azonban, ezekről az interakciókról jelenleg még nagyon keveset tudunk. Másrészt, a petefészekrák kialakulásának genetikai kockázatát az életmód is megváltoztathatja. Ebben a legjelentősebb a nő élete során fellépő nemi hormon hatások összessége, mint a hormonális fogamzásgátlók használata, a terhességek száma, a szoptatások hossza, valamit a változó kort követő hormonpótló terápiák alkalmazása.

Ha valakinél igazolódik a BRCA 1 és 2 vagy más, a petefészekrákkal kapcsolatba hozott gének mutációja, akkor nagyon fontos a szoros követés és az állapot monitorozása. Különböző, bár a korai felismeréshez nem elég szenzitív szűrőmódszerek és a betegség kialakulását esetlegesen megelőző lehetőségek állnak rendelkezésre. Szűrésként alkalmazható a vér CA-125 és HE4 szintjének mérése, hüvelyi ultrahang vizsgálattal kombinálva, 6-12 havonta, 30 éves kortól. A szájon át szedhető fogamzásgátlók kapcsán kimutatták, hogy azok csökkentik a petefészekrák megjelenését, akár 40-60%-kal. Hasonló kockázatcsökkenés emlőrák vonatkozásában sajnos nem figyelhető meg. A rizikó mérséklésére tett ajánlásban szerepel a petefészek és/vagy a petevezeték sebészeti eltávolítása, szülést követően. Ezzel a beavatkozással a BRCA mutációkhoz kapcsolt női nemi szerveket érintő daganatok 96%-a elkerülhető, illetve az emlő és a hashártya rákos elfajulásának valószínűsége is nagy mértékben redukálható.

Abban az esetben, ha már kialakult a betegség a BRCA státusz meghatározása vérből vagy daganatszövetből a tumor viselkedése, illetve a tervezett kezelés megválasztása szempontjából fontos. Klinikai vizsgálatok bizonyították, hogy a BRCA 1 vagy BRCA 2 mutációt hordozók jobban reagálnak a standard platinaalapú kemoterápiás szerekre. Az elmúlt néhány évben jelentős előrelépést sikerült megtenni a petefészekrák elleni harcban. Kifejlesztettek egy olyan gyógyszercsoportot, mely az aktív daganat ellenes kezelés után fenntartó kezelésként alkalmazva megnöveli a tünetmentes időszakot. Az Európai Klinikai Onkológiai Társaság ajánlása szerint ennek a fenntartó kezelésnek az elindításához a BRCA gének állapotát ismerni kell. Ezek a speciális szerek főleg abban az esetben hatásosak, ha a BRCA gének hibát hordoznak. Emellett, a célzott kezelés kiegészítéseként, a daganat érképződését megakadályozó készítmények is alkalmazhatók.

A 90-es évek óta, amikor is az első tudományos adatok napvilágot láttak a BRCA génekről, mára több, mint 2 és fél millió találatot kapunk, ha a Google keresőben a ”BRCA” névre kattintunk. Ez idő alatt részletesen megismertük a sejtekben betöltött szerepüket, valamint feltártuk a géncsalád kapcsolatát többek között a petefészekrák folyamatával és a kezelések sikerességével. Napjainkra pedig a BRCA 1 és 2 átfogó genetikai vizsgálata a rutin diagnosztika, a tumorhajlam becslés és a terápiás döntéshozatal alapvető részévé vált.


 

Dr. Balla Bernadett, biológus
PentaCore Laboratórium, Budapest

A cikk megjelenését az AstraZeneca Kft támogatta

Engedély szám: HU-0516
Lezárás dátuma: 2017.12.11

Hírek

BRCA és petefészekrák a témája Fejős Éva új novellájának

2018.11.14.

A tizenharmadik villamos című novella a Mályvavirágok felkérésére készült. 

Válasz a 6 leggyakoribb kérdésre a méhnyakrák elleni védőoltásról

2018.09.05.

Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a védőoltással kapcsolatban, hogy segítsük a 7. osztályos lányok szüleit a döntésükben.

Megalakult a Női Liga - a Mályvavirágok is alapító tagjai

2018.05.16.

Célunk, hogy a leggyakoribb női megbetegedések (endometriózis, méhnyakrák, petefészekrák, mellrák) és a babagenetika területén közösen támogassuk a nők egészségét, az érdekérvényesítés, az edukáció, az egészségmegőrzés területén. 

 

Libellus és Napló

Libellus és Napló

Szokták azt is mondani, hogy ez a “remény könyve”

Támogatás

Mályvavirág - Támogassa alapítványunkat a méhnyakrák ellen

Támogasd a munkánkat,
segíts, hogy segíthessünk!