A méhnyakrákos nők gyógyulásáért és a megelőzésért
Mályvavirág - Együtt a méhnyakrák ellen

A petefészekrákról

Szirmaink alatt a petefészekrák

A Mályvavirág Alapítvány 2015 óta - a méhnyakrákos nők mellett - segíti a petefészekrákban érintetteket is. Mind az érintettek betegútjában, mind pedig figyelemfelhívó kampányokkal, a betegség korai diagnosztizálásának céljából.

Bízunk abban, hogy elindul egy kommunikáció, amely segíti azt Magyarországon, hogy a petefészekrákos megbetegedéseket időben diagnosztizálják. Nincs könnyű dolgunk, a méhnyakrákhoz képest még szomorúbb helyzetben vagyunk, hiszen ezt a betegséget sajnos nem lehet megelőzni.

A korai diagnózis menthet életeket!

Amit a petefészekrákról tudni kell

Évente közel negyedmillió nőnél diagnosztizálnak petefészekrákot világszerte. A leggyakoribb női daganatos megbetegedések közül a 8. helyet foglalja el, sajnos a halálozási adatok tekintetében a hetediket. (140.000 nőt veszítünk el petefészekrákban évente világszerte.)

Ha a hazai adatokat nézzük, akkor a megbetegedések száma közelít a méhnyakrák incidenciájához, 1200 fő betegszik meg évente, viszont a halálozási számban kétszer magasabb a méhnyakrák okozta halálozáshoz. Ez 700 nő, édesanya, lány elvesztését jelenti évente.

A petefészekrák kialakulásának oka még a mai napig nem teljesen tisztázott. Az biztos, hogy a reprodukcióval (szaporodás) és a tüszőrepedéssel van összefüggésben.

A petefészekrákok túlnyomó többsége a petefészkek felszínét borító ún. epitheliális sejtek növekedése és szaporodása következtében jön létre. Más típusok kialakulhatnak a petesejtet képző csírasejtekből vagy a petefészket átszövő kötőszöveti sejtekből is.

 

Kockázati tényezők:

- családi anamnézis: amennyiben a családban (édesanyának, lánytestvérnek, nagymamának) már volt petefészekrák, mellrák vagy méhnyakrák előfordulás, akkor nagyobb a petefészekrák kialakulásának kockázata

- genetika: vannak olyan genetikai jellegzetességek, melyek növelik a kockázatot: BRCA1, BRCA2 gének mutációja

- életkor: az 50 év feletti nőknél magasabb a kockázat

- szülés és menopauza: magasabb a kockázat a gyermektelen nőknél, a menstruációt korábban kezdőknél, a fogamzásgátlót sosem használóknál, menopauzába később kerülőknél (akik tehát több ovulációs ciklust éltek meg életük során)

- előzetes nőgyógyászati problémák: több alkalommal előforduló petefészekciszta, endometriózis

- életmód: elhízás, dohányzás, ülő foglalkozás emelheti a kockázatot

 

Ennél a betegségnél a legfontosabb a korai diagnózis. A helyzetet sajnos az nehezíti, hogy a tünetei - különösen a korai stádiumban - könnyen összetéveszthetőek gyomor- és bélrendszeri panaszokkal (puffadás, alhasi fájdalom, gyomorrontás). Nincs rákmegelőző állapot, ami szűréssel felismerhető lenne. Ezek okaként az érintettek többségénél késő, előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra és kezelésre a beteg, akkor, amikor már más szervekre is áttétet képzett a növekvő daganat. Elképesztő adat, de a petefészekrákos betegeknek kb. 70%-a már III-as és IV-es stádiumban kerül az orvoshoz.

 

A következő tünetekre érdemes figyelni, és orvoshoz fordulni “célzatosan”:

-ismétlődő hasi puffadás

- hasi fájdalom

- fáradtság

-étvágytalanság

-szabálytalan menstruációs ciklus

-abnormális hüvelyvérzés

-bélmozgások változásai: túlzott gázképződés, székrekedés

 

Amennyiben a panasz, panaszok fenállnak, nőgyógyászati vizsgálat szükséges. Ide tartozik:

-vérkép (ebben egy fehérjeérték emelkedését kell figyelni: CA-125, HE4, ROMA-Score)

-hasi, kismedencei MR vagy CT vizsgálat

-ultrahang

 

A diagnózis felállítását segítheti még:

-laparotómia (hasi vágással történő feltárás)

-laparoszkópia (kis lyuknyi nyíláson történő mintavétel)

 

Stádiumbeosztása (FIGO):

Korai stádium

I. stádium: a daganat a petefészkekre lokalizálódik

II. stádium: a daganat egy-, vagy mindkét oldali petefészket érinti, és a medence területére terjed

Későbbi stádium

III. stádium: a daganat egy-, vagy mindkét oldali petefészket érinti, és kimutathatóan a medencén kívül a hasüreg más területeire terjed

IV. stádium: nagymértékben előrehaladott állapot, a rák több távoli szervben is áttétet képez (tüdő, máj)

 

A petefészekrák diagnózis felállítása után - a műthető stádiumokban - a műtét eredménye nagyon meghatározó a későbbiekre nézve.

Javasoljuk, hogy a rendszeres nőgyógyászati vizsgálaton, a méhnyak mellett minden alkalommal a petefészkek állapotáról is kérj tájékoztatást, vizsgálatot (ultrahang és hasi tapintás)!
 

DNS hibajavítás károsodásai és a daganatos megbetegedések

Minden sejtünk magjában található az az örökítő anyag, ami az összes információt tartalmazza. Ezt nevezzük DNS-nek. A DNS egy kettős spirál, mely az emberekben két különböző helyen található meg: a sejtmag belsejében, és az úgy nevezett mitokondriumban. A sejtmagban találhatóak a mindenki által ismert kromoszómák, melyek segítenek nekünk új fehérjéket képezni génjeik révén. A DNS-t érhetik különböző káros hatások. Ezek a hatások lehetnek belsők, amikor egy anyagcsere melléktermékeiből származó anyag okoz károsodást (pl. reaktív oxigén gyökök, szabad gyökök). De lehetnek külsők is, például, UV-sugárzás, Röntgen-sugárzás, növényi toxinok, a cigarettafüstben található vegyszerek, vagy akár a rák elleni küzdelemben használt kemoterápia, és sugárterápia is.

A DNS javítás a sejtekben állandóan zajló folyamat, ami megvédi a kromoszómáinkat ezektől a káros hatásoktól. Nélküle a sejtjeink túlélése (így a miénk is) esélytelen lenne. Naponta mintegy félmillió DNS-károsodás alakul ki egy-egy sejtben. Ezek a károsodások roncsolják az építőanyagaink szerkezetét, károsodik ez által a génjeinkben hordozott információ. Tehát ennek a DNS-javító folyamatnak folyamatosan működnie kell ahhoz, hogy ezeket a károkat orvosolni lehessen, és a következményeket ki tudja a sejt védeni. Ha ez nem sikerül neki, akkor a sejt öregszik, programozottan elhal, vagy kórosan burjánozhat, tehát rák alakulhat ki.

Mint látjuk, ha ebben a javító mechanizmusban zavar keletkezik, az betegségekhez vezethet. Az egyik legfontosabb következménye a gyorsabb öregedés, valamint az öregedéssel együtt járó betegségek koraibb megjelenése. A másik következménye a rákkeltő behatások elleni védelem csökkenése, vagy megszűnése, ami az adott szervben rosszindulatú tumoros elváltozás kialakulásához vezet.

A BRCA 1 és a BRCA2 -es gének mutációi felelősek a mellrák és a petefészekrák egy részének kialakulásáért. Jelentésük: Breast Cancer-BRCA/ Mellrák szóból ered. Ezen gének felfedezését az orvostudomány egyik nagy vívmányának tekintik. Ez egy örökletes génmutáció, a petefészekrákok kb. 11%-a tartozik ide. A hibás gén anyai és apai (férfi mellrákok 33%-át okozza) eredetű is lehet, az utódok 50%-os valószínűséggel öröklik a hajlamot.

A génhiba, vagy más néven gén mutáció, olyan genetikai változás/felhalmozódás, amely túlélést és szaporodási előnyt biztosít az érintett sejteknek és a ráksejteknek. A génmutációk a fehérjék működését zavarják meg.

Az öröklött DNS-hibajavítás megvédi a sejteket a mutációk felhalmozódásától.

‘Olyan BRCA1 génhibával sújtott családban, ahol emlő- és petefészekrák egyaránt előfordul, 80 % felett van annak a valószínűsége, hogy a BRCA1-mutációt hordozó nő, hetvenéves koráig, valamelyik rákban megbetegszik.’  (http://www.matud.iif.hu/05aug/08.html)

BRCA1 és BRCA2 génmutáció kimutatása molekuláris diagnosztikai génvizsgálattal történik.

Ez egy nagyon költséges vizsgálat, melyet Magyarországon, több helyen végeznek. Ha a családban előzőleg kimutatott génmutáció állt fent, a vizsgálatot az OEP finanszírozza.

Ezen génmutációk megléte a feltétele annak is, hogy az érintettek biológiai kezelésben részesüljenek. lsd. lejjebb: Biológiai terápiák

 

Petefészekrákkal érintetteknek

A jelenlegi szabályozás szerint, a petefészekrák kezelése a műtét és a kemoterápia. (front line-elsővonalbeli kezelések) - sajnos ezek, előrehaladott állapotban, nem akadályozzák meg a daganat kiújulását.

Az elmúlt, közel 15 év mutatott rá arra, hogy a hosszú ideje alkalmazott kezelési standard mellett (műtét és kemoterápia) szükséges új, hatásos módszert alkalmazni.

Természetesen a kezelési lehetőségek a betegség stádiumától függenek. Ennek meghatározásához a következőket veszik figyelembe:

-a daganat mérete

-a daganat helye, elhelyezkedése

-a szóródás mértéke, helye

-a beteg fizikai állapota

 

Kezelések

1. Műtét

A műtét során az a cél, hogy a daganat legnagyobb része eltávolításra kerüljön, a környéki nyirokcsomókkal együtt. Ezzel történik a betegség stádiumbeosztása is. („debulking” vagy “cytoredukcios” műtétnek nevezik). Leggyakrabban kétoldali petefészek eltávolítás és méheltávolítás történik. Itt fontos megemlíteni, hogy olyan fiatal nőknél, akik nem szültek még, szóba kerülhet a méh megtartása, a feltételeknek megfelelően. Ha a műtét korai stádiumban történt, önmagában is elégséges. Amennyiben nem így van, a műtétet kemoterápia követi.

2. Kemoterápia

A petefészekrák műtétet követően leggyakrabban platina bázisú kombinációs kemoterápiás kezelés történik. Amennyiben az állapot nagyon előrehaladott, vagy már megjelenik az un. hasvíz-ascites (a daganatos sejtek jelentősen növelik a hasüregi folyadék mennyiségét), és a kezdeti műtét nem hajtható végre, akkor a kemoterápia lehet az elsődleges. Ezt követheti a műtéti eljárás.

Rendszerint jól reagál a kemoterápiára a petefészekrák, de sajnos sokszor kiújul a daganat.

3. Biológiai terápiák

Ez a terápia egy új lehetőség az előrehaladott petefészekrák kezelésének.

Jellemzően azok kaphatják, akiknek a betegségük non-operábilis (nem műthető), előrehaladott, kiújuló, vagy áttétes.

Ha szeretnénk leegyszerűsíteni a biológiai terápia hatásmechanizmusát, azt mondhatnánk, úgy képzeljük el a működését, mintha az elsődleges daganatot “lelakatolná” a terápia, így időlegesen meggátolja annak növekedését és ez a “lakat” elzárja az áttétek táplálását is.

Részletes információkat erről itt olvashatsz: http://malyvavirag.hu/ha-nem-sikerultmegelozni/kezeles/biologiai-terapiak

 

Források:

-Roett MA, Evans P. American Academy of Family Physicians ( 2009). 80(6):609-616

-Cancel Research UK. Types of ovarian cancer.

 

A cikkek megjelenését az AstraZeneca Kft. támogatta. Engedélyszám: PELY0045HU20161024 Lezárás dátuma: 2016.10.14.

 
 

Hírek

Március 7-től Miskolcon nézhető meg a vándorkiállításunk

2017.03.06.

Mályva Tükör - szembenézés a méhnyakrákban érintettek érzelmeivel

Adód 1%-a nagy segítség a munkánkhoz!

2017.03.06.

Mályvavirág Alapítvány adószáma: 18504530-1-04 Köszönjük!

Bodó Beáta nyerte a Lenge Franciska-díjat

2017.03.06.

A Mályvavirág Alapítvány 2014 óta adományoz a Lenge Franciska-díjat egy-egy olyan szakterület kiemelkedő képviselőjének, aki sokat tesz a méhnyakrák megelőzéséért vagy az érintettek felépüléséért. 2016-ban a kórházi nővérekre írtunk ki pályázatot. A díjjal a kuratórium Bodó Beáta munkáját ismerte el.

Bea elhivatott, empatikus. Bátorít, erőt és hitet ad a betegeknek a legnehezebb pillanatokban. Nem hagyja, hogy a rossz gondolatok felülkerekedjenek. 

Libellus és Napló

Libellus és Napló

Szokták azt is mondani, hogy ez a “remény könyve”

Támogatás

Mályvavirág - Támogassa alapítványunkat a méhnyakrák ellen

Támogasd a munkánkat,
segíts, hogy segíthessünk!